A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A magyar-horvát hidrológiai adategyeztetések története
4. Rövid történeti áttekintés az elmúlt időszak jelentősebb eseményeiről 4.1. A Dráva két partján már az 1870-es évektől vannak napi vízállásadataink pl. Barcson. Akkor a folyón a vízmércéket a magyar vízügyi szervezetek működtették. Trianon után az állomások egy része átkerült a Szerb-Horvát- és Szlovén Királyságba, majd 1929-től jugoszláv kézbe. Az „országváltás” hatására némelyik vízmérce megszüntetésre került, illetve több új állomás is létesült a helyi igényeknek megfelelően. Ebben az időben hivatalos egyeztetés a felek között nem volt. Az 1955-ben megkötött egyezmény hatására az ötvenes - hatvanas években alapvetően az árvízvédekezés, kárelhárítás munkáival összefüggő feladatok jellemezték az együttműködést. A vízrajzi kapcsolatok még kezdetlegesek voltak. Az adategyeztetések néhány jellemző adat összehasonlításával pl. éves középvízhozamok kimerültek. A vízügyi igazgatóságokon nem voltak még önálló vízrajzi egységek, vízrajzi szakemberek. A vízrajzi feladatokat országosan a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) szakemberei irányították, végezték. Ők mérték a folyó vízhozamát, működtették az észlelőhálózatot. A sokszor változó politikai körülmények ellenére elég hosszú vízállási adatsorok álnak rendelkezésre a folyó magyar állomásain: Dráva Őrtilos 1957-tól-Dráva Barcs 1901-tól-Dráva Szentborbás 1934-tól Dráva Drávaszabolcs 1936-tól 7
