A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A magyar-horvát hidrológiai adategyeztetések története
megteremtődött a lehetőség a vízrajzi adatok kölcsönös vizsgálatára, ellenőrzésére, cseréjre is. 2.2. A délszláv háborút követően Jugoszlávia fokozatosan felbomlott, először Szlovénia vált ki, majd Horvátország követte az önállósodási folyamatban. A Horvát Köztársaság megalakulását követően jött létre az „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiben ” 1994. június 10-én Pécsett. Az egyezmény alapja a korábbi magyar-jugoszláv egyezmény volt, azonban ezen egyezmény, lényegesen részletesebben fogalmazta meg a két fél feladatait, munkáját. A dokumentum alapján tevékenykedik az „ Állandó Magyar - Horvát Vízgazdálkodási Bizottság”, melynek több albizottsága van. Ezek a : Duna - Dráva Vízgyűjtő Albizottság Mura Vízgyűjtő Albizottság Vízminőségvédelmi Albizottság Integrált Vízgazdálkodási Albizottság Az egyezmény az alábbi területekre terjed ki: „2. Cikk Az Egyezmény hatálya Az Egyezmény rendelkezései kiterjednek a közös határt képező és a közös határ által átmetszett vízfolyásokon és azok vízgyűjtő területén felmerülő összes gazdálkodási kérdésre, intézkedésre és munkálatra, amelyek vízgazdálkodási szempontból hatással lehetnek az érintett vizekre, azok használatát, védelmét és a vízkárok elhárítását szolgáló vízépítési művekre és létesítményekre, különösen a) a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, b) a vízfolyások vízjárására, ezen belül a nagyvizekre és a kisvizekre, 4
