A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

8. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 3. Kertész József (ÉDUVIZIG): A vizes élőhely rehabilitáció 25 éve a Szigetközben

11 A tervezési munkák során nyilvánvalóvá vált, hogy a hullámtéri mellékágrendszerbe szükséges vízmennyiséget csak a Dunába érkező vízhozamból lehet biztosítani. A kárelhárítási munkák tervezési koncepciója ezért az volt, hogy a Duna 1843,00 fkm-ben épített fenékküszöb és a mesterséges átvágásban korábban megépített Dunakiliti duzzasztómű segítségével szabályozható módon felduzzasztjuk az átadott vízmennyiséget, és ebből a felduzzasztott bögéből a víz gravitációs úton befolyik a hullámtérbe. A kivitelezés után a víz bejutása a duzzasztott víztérből a mellékágrendszerbe a Duna 1845,4 és az 1845,9 fkm-ben lévő bukók átalakításával vált lehetővé. Néhány évvel később a töltőbukók sora felfelé egy újabbal az 1847,1 fkm-ben lévővel egészült ki. A hullámtérbe betáplált víz mennyisége a duzzasztott böge vízszintjétől függ, ami a Dunakiliti duzzasztómű segítségével szabályozható. Ezzel megteremtődtek a feltételei egy dinamikus vízpótlásnak, amely a szlovák által, a vonatkozó szerződések alapján a főmederbejutatott víz mennyiségétől viszonylag függetlenül változtatható vízpótlást tett lehetővé a mellékágrendszerbe 32 - 160 m /s között. Ezzel a megoldással, megfelelő vízkormányzással lehetővé vált az esetleges vízszennyezések bejutása a mellékágrendszerbe. A rendszer tervezése mellett, a művek tervezése is újszerű volt a magyar gyakorlatban. A Duna 1843 fkm-be épített fenékküszöb szakított a koncentrált átbukású bukó kialakításának gyakorlatával. A fenékküszöb alvízi oldala 1:15 rézsűeséssel került kialakításra, aminek következtében az energiatörés a mű felületén, és nem a mű alatti mederszakaszon történik. Ennek megfelelően a mű alatt nem alakult ki kimélyülés, és lényegesen stabilabb is a hagyományos folyószabályozási műveknél. A nagyobb beépített kőmennyiség költségét az alacsonyabb fenntartási költségigény kompenzálja. A töltőbukók hasonló szemlélettel kerültek kialakításra. A művek kialakítása így nemcsak a vízkormányzási célokat szolgálják hatékonyan, hanem az azóta elvégzett mérések tanúsága szerint lehetővé teszik a vízi élőlények jelentős része számára a műveken keresztül történő hosszirányú átjárhatóságot, amely csak napjainkra vált európai követelménnyé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom