A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU
5 AZ INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS TAPASZTALAI 1994-ben Moldova és Ukrajna kormányai kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá a Határon Átnyúló Vizek Közös Használata és Védelme megvalósításához. Ez az együttműködési keretmegállapodás a helyi hatóságok hálózatának, a civil szervezeteknek (NGO-k), illetve a tudományos és egyetemi közösségeknek a hozzájárulásán alapszik. A megállapodás az integrált vízgazdálkodás elveinek gyakorlati alkalmazásához szükséges hatékony együttműködés létrehozása érdekében jött létre. Az együttműködési keretmegállapodást követően az ukrán-moldáv együttműködés támogatása érdekében az EU megfogalmazott egy kezdeményezést, amelyet „Szomszédpolitikának” hívnak (11. keret). A különböző szintű érintettek minden erőfeszítése ellenére-ami arra irányult, hogy integrált vízgazdálkodási tervet dolgozzanak ki a Dnyeszter-vízgyűjtőn - csak kevés eredményt sikerült elérni, azt leszámítva, hogy számos dokumentum és terv készült különböző tevékenységek szabályozására a vízgyűjtőn. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés gyengeségeinek fő oka a tervezés előkészítéséhez, koordinálásához és végrehajtásához szükséges intézményi kapacitás hiánya volt. 5.6 Makroregionális szint Az EU 2009-ben „makroregionális” gazdasági stratégiát dolgozott ki a Balti-tenger régiójára, ezt követően 2011-ben pedig egy hasonló stratégiát a Duna-régióra. Az Európai Tanács 2014-ben felkérte az Európai Bizottságot, hogy alakítsanak ki EU-stratégiát az adriai és a jón régióra is. A makroregionális stratégiák célja, hogy új projekteket és kezdeményezéseket fogalmazzanak meg annak érdekében, hogy a régió érdekeit szolgáló összehangolt fejlesztésekhez közös felelősségérzet alakuljon ki a régióban. A makroregionális fejlesztési stratégiák fontos innovációk a területi együttműködés és a kohézió tekintetében. A két meglévő stratégia haszna már stratégiailag és politikailag is megállapítható. További fejlesztések szükségesek ugyan a projektek tervezéséhez és végrehajtásához, de már egyértelmű eredményei vannak a javuló és integráltabb politikai döntéshozatalnak (EC, 2013a). Az EU Duna Régió Stratégia (EU Strategy for the Danube Region - EUSDR) az EU balti-tengeri régióban kialakított stratégiájának a mintáját követi, és az ott alkalmazott jó gyakorlatokra épít. Az EUSDR jelentős súlyt helyez a Víz Keretirányelvre (a VKI-re) és az Árvíz Kockázat Kezelésre (az ÁKK-ra), de az integrált vízgazdálkodást a VKI-nél sokkal szélesebb körben értelmezi. Az Európai Bizottság a Dunarégió országaival és az érintettekkel közösen fogalmazta meg az EUSDR-t annak érdekében, hogy együtt kezeljék a közös kihívásokat. A stratégia 4 fő célkitűzést, más néven „pillért” fogalmaz meg. Ezek a kapcsolatok erősítése, a környezet védelme, a jólét megteremtése és a Duna-régió erősítése. A stratégia 11 széles körű prioritási területet (Priority Area) jelöl ki (4. táblázat). A tevékenységeket minden egyes prioritási területen két részt vevő ország közösen koordinálja, és kijelöl egy-egy prioritásiterület-koordinátort (Priority Area Coordinator). A projektek és a tevékenységek kiválasztásának fő kritériuma a vízgyűjtőszintű fontosság. Ez olyan témákat jelent, amelyek a vízgyűjtő országainak közös, vízgyűjtőszinten tervezett intézkedéseit és koordinációját teszik szükségessé, illetve olyan jellegűek, hogy megkövetelik a minisztériumok közötti vagy a szektorok közötti együttműködési mechanizmusok alkalmazását és a különböző szektorpolitikák integrációját. A Duna Stratégia olyan projekteket támogat, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják, és megvalósításuk a Duna-vízgyűjtő több régiójának, illetve országának érdeke. A GWP CEE képviselője állandó tagja az EU Duna Régió Stratégia 4-es és 5-ös prioritási területén folyó tevékenységeket koordináló irányítócsoportoknak. Az EU balti-tengeri régiója és a Duna-régió közötti párhuzamokat és különbségeket az 5. táblázat mutatja be. A GWP CEE szervezett egy olyan konferenciát, ahol a két stratégia szakértői és érdekeltjei kicserélték a tapasztalataikat. 36 www.gwp.org
