A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU
5 AZ INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS TAPASZTALAI 1991-1995 közötti konfliktusok következtében. A háború végét követően sokéves tárgyalás eredményeként 2002-ben létrejött a Száva Vízgyűjtő Keretszerződés. Ennek végrehajtására 2006-ban megalakult a Nemzetközi Száva Vízgyűjtő Bizottság (International Sava River Basin Commission - ISRBC). 3. táblázat - A Száva vízgyűjtőjén osztozó országok Ország Vízgyűjtő terület adott országra eső része (km2) Státusz az EU-ban Bosznia és Hercegovina 38.349 Nem EU-tagállam Horvátország 25.374 EU-tagállam Montenegró 6.930 Nem EU-tagállam Szerbia 15.147 Potenciális EU-tagállam-jelölt Szlovénia 11.735 EU-tagállam A keretszerződés egyedülálló nemzetközi megállapodás, amely a vízkészlet-gazdálkodás számos szempontját integrálja. Az ISRBC különleges helyet foglal el az európai vízgyűjtőszervezetek között, mert egy szervezeten belül integrálja a környezetvédelmi és a hajózási szempontokat. Az európai vízgyűjtőszervezetek közül az ISRBC rendelkezik a lehető legszélesebb körű felhatalmazással. Az ISRBC jogosult a hajózással kapcsolatos döntéshozásra és minden más vízgazdálkodási probléma esetén a javaslattételre. Az ISBRC tevékenysége jelenti a fő mechanizmust a vízgyűjtő öt országának együttműködéséhez, és a szervezet a VKI előírásai szerint azonosított, vízgyűjtőszintű jelentőségű vízgazdálkodási problémák egyeztetésének és megoldásának a platformja. A jövőbeli fejlesztési tevékenységek a vízenergia-hasznosítás, a hajózás, a mezőgazdaság és az árvízvédelem területén negatív hatással lehetnek a vizek állapotára, és ezért a VGT- be is bekerültek. 2015 végére tervezték a Száva-vízgyűjtőre vonatkozó integrált VGT, árvízkockázat-kezelési terv és veszélyhelyzeti felkészültségi terv elkészítését (ISRBC, 2013a, b). 5.4 Drin-vízgyűjtő A Drin-vízgyűjtő egy összetett, határokon átnyúló vízrendszer, és a vízgyűjtőjén osztozó délkeleteurópai országok stratégiai fejlesztési erőforrása, ideértve Albániát, Görögországot, Montenegrót és a korábban Jugoszláviához tartozó Macedóniát. A Drin vízgyűjtő területe 19.582 km2. Magában foglalja a Preszpa-tavat, a Shkodrai-tavat és a Buna/Bojava-részvízgyűjtőket, amelyek mind a Ramsari Egyezmény védelme alatt álló, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek. A Drin albániai szakaszán üzembe helyezett vízerőművek az ország vízenergiájának a 85%-át állítják elő, ami az ország energiaszükségletének a 70%-át elégíti ki. Albániában 44 energiatermelési és öntözővíz-biztosítási célú duzzasztómű található. Macedóniában két nagy vízlépcső épült a Fekete-Drinen főleg vízenergia-termelés céljából. Ezeket mostanáig nemzeti szinten működtették, kevés tekintettel a vízgyűjtő más vízhasználóira. Az országban hiányoznak az infrastruktúrák hatékony kezeléséhez szükséges, jól működő intézményrendszerek, kormányzás, kapacitás és a pénzügyi források. A „Regionális Párbeszéd a Határon Átnyúló Vízkészlet-gazdálkodásért Délkelet-Európában” kezdeményezésnek a határon átnyúló együttműködések erősítéséért tett erőfeszítései voltak a közös víztestek fenntartható kezelésének támogatására irányuló legfontosabb eredményei 2005 óta. A 34 www.gwp.org
