A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok

Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata

az itteni hófelhalmozódás és annak elolvadása szabályozzák a Budapest környéki folyószakasz vízjárását, természetesen a közelebbi mellékvizek vízszállításaival kiegészítve.

Éves csapadékátlagok a Duna-vízgyűjtő egyes részterületein 1990-2014

Jelmagyarázat

roiyok

Évi csapadékátlag (mm)

^ A vlzgydltO hatóra I ' I 550 j 551 - 600 l Ml ■ 650 Q3 691 - ?00

Hl 701 • 750

i 751 - 800

| 901 - 950 | 991 - 1000 | 1001 ■ 1050 | 1061 - 1100 | 1101 - 1150 | 1151 1200 I 1201 - 1250

1 Felső- Duna

2 Inn

3 Traun, Enns

4 Bécsi-medence

5 Morva

6 Mosoni-Duna, Rába

7 Vág, Garam, Ipoly

8 Közép-Duna

9 Zala, Balaton

10 Kapos, Sió

11 Sajó, Hernád

12 Zagyva, Tárná

13 Közép-Tisza

14 Bodrog

15 Felső-Tisza

16 Szamos, Kraszna

17 Körösök, Berettyó

18 Maros

19 Mura

20 Dráva

13. ábra

2

A Duna Budapest feletti vízgyűjtőterülete közel 185 000 km , nyugat-keleti kiterjedése mintegy 800 km. Ezekhez a méretekhez már kontinentális léptékű időjárási események tartoznak. A Duna vízgyűjtőterületének időjárását alapvetően a globális légköri cirkulációs rendszerben kialakuló nyugat-európai ciklonok, illetve mediterrán ciklonok alakítják.

A mellékfolyók vízgyűjtőin ezekből a csapadékokból önálló árhullámok indulnak, amelyek az osztrák Duna-szakaszon, Passau és Linz térségében találkoznak össze, szuperponálódnak. Az ausztriai folyószakaszról a nagy távolság miatt az árhullám mintegy 5-6 nap alatt éri el Budapest térségét, tehát körülbelül 8-10 nap telik el az alpi csapadékhullás és a budapesti tetőzések között (vö. a 14. ábra alsó része).

Ezzel szemben az Aranyhegyi- és Barát-patakok árvizeit - az alig 150 km -nyi összes vízgyűjtőterületükkel - lokális áramlási rendszerekből kialakult csapadéktevékenység eredményezi. Ezek részben kapcsolódhatnak ciklonális tevékenységhez, ebben az esetben a vízgyűjtők dél-keleties kitettsége miatt inkább a mediterrán ciklonok okozhatnak nagyobb csapadékokat. Másrészt jelentős csapadékmennyiségek orografikus okokból kialakuló, intenzív zivatarok formájában hullhatnak a területre, amelyek meleg napokon a hegyvidéki lejtőkön történő feláramlás következtében alakulnak ki.

A kisebb kiterjedésű vízgyűjtők miatt itt az árhullámok nagyon gyors lefolyásúak. A csapadéktevékenység időpontjához viszonyítva általában egy napon belül levonulnak, intenzív áradási és apadási szakaszokkal kísérve (vö. a 14. ábra felső része).

20