A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 12. Dr. Nagy László (BME): 140 éve voltak az 1876. évi árvizek
19 Tolna megye 22 11 89 000 6 20 Újvidék város 2 3 700 2 Gátszakadások a fűzfaerdő mellett és a futaki határban. 21 Veszprém m. 1 A felméréskor (03.25) az árvíz még tartott. Duna-völgy ossz. 562 53 1089087 243 1. táblázat Duna-völgyi gátszakadások és elöntések 1876-ban Az árhullám csúcsa április elsején hagyta el a Kárpát-medencét de a nagyvíz csak mintegy hónappal később szűnt meg, az elöntések pedig a nyár derekára tértek vissza a folyóba. Az árvíz tartóssága a Kárpát-medence alsó szakaszán elérte az öt hónapot. A Duna mellékfolyói közül a legnagyobb kiöntéseket és károkat a Vág és Nyitra folyó medencéi szenvedték. A pesti védművek 1875. év őszére készültek el, pont a legjobbkor (3. kép), mert 1876 elején a Dunán hosszú ideig tartó árvíz vonult le, mely 8,67 méteren5 tetőzött Budapesten. A jeges árvíz az újonnan készült védművek sikeres próbája volt. Talán a legfontosabb eredményként az mondható el, hogy a szabályozási elképzeléseknek megfelelően helytálltak, közvetlenül a főváros alatt jégtorlasz nem képződött6, csak Ercsinél volt a promontori ág szabályozatlansága miatt. Ugyanakkor az árvíz megmutatta a fejlesztési irányokat is, a szabályozást déli irányba tovább kellett folytatni, mert még az Ercsi alatti szakaszok is hatással voltak Budapest biztonságára. A nagy árvizektől elszokott, és 1876- ban alaposan kiöntött budai lakosság a bajt a főváros alatti védműveknek, a soroksári Duna-ág elzárásának tulajdonította. 3. kép Az épülő pesti Duna part a Szent Katalin templom tornyából 1875-ben A pesti árvíz bizottság működése alapozta meg a későbbi árvízvédekezési rendszert. A technika is segítségre volt, az árvíz elején a posta behúzott egy közvetlen távíró vonalat, amin keresztül a Duna-menti településekkel a kapcsolatot tartották. Az árvíz ideje alatti több, mint tízezer távirat felgyorsította a kommunikációt és az információ cserét. Az árvíz bizottság minden bejelentésre rámozdult, a változó helyzetet elemezte és értékelte. A naponta egymást váltó 24 órás bizottságot azok az idős emberek segítették, akik már 38 évvel korábban részt vettek az árvízvédekezésben. A bizottság műszaki kérdésekben a város mérnökeit mozgósította. Kétségtelen tény, hogy a legszervezettebb 5 Mai alapsíkra átszámolt vízállás. 6 A soroksári Duna-ág lezárása és az összeszorított meder következtében a kisvíz szintje kb. 90 cm-el megemelkedett, ami elősegítette, hogy kisvízi jégtorlasz ne alakuljon ki.
