A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Abonyi Csaba (ADUVIZIG): A Duna bal part 1489.050 - 14991 fkm közötti szakaszán megvalósult élőhelyrevitalizáció morfológiai hatásának vizsgálata
6 Összefoglalás A Duna szabályozását követően a hullámtéri természetes medervándorlás gyakorlatilag megszűnt, így az időhorizonton értelmezett medervándorláshoz kapcsolódó vizes élőhelyi változékonyság is megrekedt. Az alluviális medrű folyószakaszok természetes élőhelyeinek fenntartására irányuló törekvések ennek megfelelően olyan mesterséges beavatkozásokkal valósíthatóak meg, amelyek a szabályozottság mértékét csökkentik és egyben a szukcesszió progresszív folyamatait késleltetik. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2010-ben pályázati források felhasználásával a Duna 1489.050 - 1491.000 fkm balparti szelvényei között elhelyezkedő terelőművek részleges megbontását kezdeményezte és végeztette el. A megvalósításhoz szükséges műszaki terveket és a terelőművek részleges megbontásának kivitelezését az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság készítette. A beavatkozás célja a területet jellemző kedvező vizes élőhelyi adottságok fenntartása, revitalizációja olyan műszaki megoldás alkalmazásával, ami a várható leghosszabb ideig biztosítja a megkívánt állapotokat. A hidromorfológiai viszonyok javítását szolgáló intézkedéscsoportokba illeszkedő beavatkozás várható hatásai segítik a természetes mederalakulatok létrejöttét, javítják a hosszirányú átjárhatóságot, növelik a mozaikosságot, segítik a hullámtéri mederrészek vízpótlását, valamint átértékelik a szabályozási művek kizárólagos rendeltetési célját. A megvalósítás óta eltelt időszakban végbenő változások megismerésének érdekében a mintaterületet jellemző hidrológiai viszonyok feltárása, a jellemző mederalakulatok és a növényzet kiterjedésének változásait bemutató elemzés, valamint a vízzel borított mellékági részek felméréseken alapuló morfológiai változásainak kiértékelése készült el. A vízjárási jellemzők statisztikai vizsgálatának eredményei rámutattak arra, hogy a medersüllyedéssel összhangban az vizes élőhelyi szempontból meghatározó kis- és középvízi vízállás idősorai csökkenő tendenciát mutatnak. A kialakuló vízállások valószínűségi jellemzői alapján megállapítható, hogy a terelőművek megnyitásával létrejött mellékágat az év minden szakában nagy valószínűséggel víz borítja és a magasabb szakaszok szárazra kerülése is nagy valószínűséggel rövid ideig tart. A felhasznált légifelvétel sorozat kiértékelése alapján a terelőművek közötti területen gyorsan fejlődtek ki a zátonyok, melyek jelentős területét hamar elfoglalta a fás szárú növényzet. Az elvégzett revitalizációs beavatkozás óta eltelt időben - de nem feltétlenül azzal szoros összefüggésben - a zátonyok területének növekedése jelentősen lelassult. Megfigyelhető továbbá, hogy a fás szárú növényzet területi kiterjedésének a növekedése megállt, melyre magyarázatot adhat a mellékágban a terelőművek megnyitása nyomán létrejövő vízáramlás hatása. A négy gátmező közül háromban a mellékág vízfelülete jelenleg is jól lehatárolható felületet mutat. Az alvízi megnyitott terelőmű alvízi oldalán a Duna továbbra is jelentős változékonysággal alakítja medrét. A terelőművek megnyitási szintje mindenhol a csatlakozó mellékági mederszakaszok legmagasabb pontja alatt van, tehát a víztest hosszirányú átjárhatósága szempontjából kedvező mértékű. A terelőművek közötti szakaszokon a mellékági mederváltozások jellemzően -10 és + 10 cm között mozognak, a szélsőértékek ±40 cm közötti értékek között alakultak. A legnagyobb változások továbbra is a megbontott terelőművek alvízi oldalán jelentkeznek. Összességében, átlagosan enyhe feltöltődés tapasztalható. A számított részletes morfológiai jellemzők jelentős szelvényen belüli átrendeződést sejtetnek. Összességében elmondható, hogy a műszaki beavatkozás megvalósítása biztosította a mellékág folytonosságát, a vízi élőlények számára a hosszirányú átjárhatóságot, és javította a hullámtéri mederrészek vízellátottságát. Az áramlási viszonyok megváltoztatásával létrejött mellékág feltöltődése ugyan nem állt meg, de a hordalékmozgás fenntartása a kiülepedés 27129
