A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 3. Jánosi István - Süle Csaba (MÉLY-TERV Kft.): Bp. I. ker. Ördög-árok Duna folyami kitorkollófej károsodása, helyreállításának tervezői és kivitelezői tapasztalatai
Budapest, I. kér. Ördög-árok Duna folyami kitorkollófej károsodása, helyreállításának tervezői és kivitelezői tapasztalatai 1. Az Ördög-árok előélete, a kiömlő és a csatlakozó burkolt rézsű felújítás előtti állapota Az Ördög-árok a budai oldal egyik legjelentősebb vízfolyása, vízgyűjtőterülete 56 km2, amely magába foglalja a fővárosi hegyvidék középső tömbjének keleti oldalát. A patak torrens jellegét jól mutatja, hogy tartós száraz időszakban a medre víz nélkül marad, de 2%-os valószínűségű torkolati vízhozama - a rendelkezésre álló dokumentációk szerint - 61 m7s. A Dunába beömlő Ördög-árok zárttá tételére szóló tervek az 1870-es évek időszakában készültek, dunai torkolati mű és rézsűcsatlakozás eredeti tervei 1878. januári, augusztusi keltezésűek. Az irodalom szerint az árok lefedésének munkálatai 1873-ban kezdődtek és több évig tartottak, 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz. Az építés közben 1875-ben súlyos villámárvíz érte el a torkolat környékét, amely a környezetet és az építkezés egy részét is megrongálta. A beboltozott árok Duna part - Döbrentei tér közötti szakasza 569/506 cm szelvényméretű. A boltozatot megtámasztó és oldalirányú földnyomást 100 cm-t meghaladó vastagságú falazat veszi fel, amelyek alatt 1,60 m széles, 1,07 m vtg. beton sávalapot létesítettek (az ősterv szerint). A szelvény fenékburkolata a torkolatnál gránit, majd faragott kő, amelyek alatt 35-77 cm ..betontalaj" van a tervekben A kiömlő fejnél a rézsűs burkolt rakparthoz illeszkedő kőszámyfalak elejét lezáró foggal és fa cölöpsorral biztosították. A cölöpöket a kifolyási szintnél alacsonyabb dunai vízállás esetén látni lehetett, mert a meder felőli talajt részben az Ördög-árokból kiömlő - akár 50 nrVscc-ot is meghaladó - csapadék és a Duna víz elhordta. A torkolati mű utólagos biztosítására kőszórást, betonozást alkalmaztak és nagyméretű betonszekrényeket helyeztek el a rézsűláb (fa cölöpök) mentén a Duna mederben az elmúlt időkben. A víz munkája következtében a beton kolosszusok elmozdultak, a beton kitöltés letöredezett, a vörösfenyő cölöpsor felső része elhasználódott és megtámasztás nélkül maradt. A kiüregelődés és a Duna vízmozgása következtében a kitorkollófej melletti D-i oldali szárnyfal eleje elmozdult, a habarcshézagolt ciklop rézsűburkolat mindkét szárnyfal melletti területen (főképpen a D-i oldalon) erősen megsüllyedt és üreg képződött. Az É-i oldali falazat stabilabbnak látszik, a szárnyfalak közötti fenékburkolat kövei is épek.
