A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 9. Mészárosné Bunász Nikolett (KÖTIVIZIG): A Duna-Tisza közi homokhátság KÖTIVIZIG működési területére eső részének vízkészlet-gazdálkodási jellemzése

Tápiószőlős - Abony - Tiszavárkony sávjától kezdve ismét jellegzetes változás észlelhető. A dunai eredetű homokok már egészen elvékonyodnak, kifinomodnak, gazdaságos vízmennyiség tehát csak abban a keskeny meanderövben tárható fel, melyben az ősi Duna un. „Ceglédi” oldalágának medre kanyargóit kb. 2,4 millió évvel ezelőtt. Sajnos ennek az oldalmedernek a hordáiékszállító energiája az alsó-pleisztocén két fiatalabb térszínsüllyedési fázisában már jól érzékelhetően lecsökkent, ezért Abony - Zagyvarékas - Szolnok, illetve Tápiószőlős - Újszilvás - Új szász térségében nem vagy alig található itt kúttelepítésre alkalmas homokréteg. A középső-pleisztocénben a fentebb vázolt ősvízrajzi folyamatok tovább változtak, és ez kihatott az ivóvízellátásban ma felhasználható vízadó szintek előfordulására és kifejlődési minőségére is. Az első két nagy süllyedési fázis hordaléka Pilis - Nagykőrös között nagyjából azonos kifejlődésű a korábbiakkal, és mivel ezek a durvahomokok nem túl mélyen (kb. 120 - 180 m között) helyezkednek el, gazdaságos kúttelepítést (1000 - 2000 1/p maximális hozamokjtesznek lehetővé. Ugyanígy gazdaságosnak mondható kúttelepítésre van lehetőség a Szentkirály - Tiszakécske - Lakitelek közötti süllyedékben is, igaz, ott a fekvőmélység már 330 - 400 m körülire süllyed le, így a kívánatosnál nagyobb a vízhőfok és a gázosság mértéke. Ma már persze az is látható, hogy a tárolt vizek magasabb hőmérséklete a Kerekdomb térségi törésrendszeren át való feláramlásnak köszönhető, mivel Szentkirályon, illetve Tiszaalpáron a várhatónál lényegesen hidegebbek a vizek, ami viszont a mai Duna meder felől érkező gyors vízutánpótlással magyarázható. Nyársapát - Kocsér vonalán még érződik az ősmeder közelsége, ettől északra viszont szinte sehol nincs kúttelepítésre alkalmas homokréteg ebben a szinttájban, (kivétel: Tiszavárkony, vízmű 150 m-es kút, 1100 1/p vízhozam, illetve Új szász területe.) A középső-pleisztocén utolsó térszínsüllyedési fázisában már a közben teljesen nyugat felé elvándorolt ős Duna árvizei is alig érhették el ezt a területet, hiszen a képződött üledékek zömmel agyagosak, és különösen a Zagyvához közeli részeken ezek az agyagok sárgák, sárgás-szürkék, jól mutatva a gyakori szárazulattá válást. Ennek a regionális kiterjedésű vastag, agyagos résznek a Duna - Tisza - közi hátságon van igazán nagy jelentősége: kitűnő hidrogeológiai védelmet biztosít az alatta levő kavicsos, durvahomokos vízadóknak, melyekben a nyomás alacsony (-25-30 m-es 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom