A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó szerepe az aszály mérséklésében
A TISZA-TÓ SZEREPE AZ ASZÁLY MÉRSÉKLÉSÉBEN 1. Jelentős vízgazdálkodási problémák a Tisza-völgyben A jelentős vízgazdálkodási problémák halmozottan az Alföldön és a Tisza-völgyben jelentkeznek. Az alföldi terület erősen hajlamos a szélsőségekre: árvízveszély, fokozottan belvíz-veszélyeztetett területek, aszályos területek, a Duna-Tisza közén jelentkező szárazodás, az Alföldre jellemzőek a helyenként és időszakonként alacsony talajvíz szintek, arzénes ivóvizek. Éppen azért, mert ilyen sok célnak, feltételnek kell megfelelni, a különcélú rendszerek elvi szinten sem lehetnek sikeresek. A problémák többsége halmozottan az Alföldön és a Tiszavölgyben jelentkezik! KRITIKUS TÉRSÉGEK ÉS SZÉLSŐSÉGEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI A Duna és a Tisza szabályozottsága Árvíz ve szély Fokozottan belvízveszélyeztetett területek Aszályos területek Duna-Tisza köze. szárazodás Alföld, szűkös felszín alatti vízkészletek Dunántúli-középhegység, karsztvízszint-süllyed és Arzénes ivóvizek Szigetköz, a Duna elterelése Paks, az atomerőmű hűtővize Kritikus felségek és szélsőségek, jelentős vízgazdálkodási problémák Forrás: Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok (MTA 2011.) Jelenleg az operatív vízgazdálkodást (káros belvizek elvezetése, mezőgazdasági vízellátás, vízkészlet-gazdálkodás) a vízügyi igazgatóság látja el, rugalmasan igazodva az időnként kielégíthetetlennek tűnő, gyakran teljesen ellentétes igényekhez. A vízügyi hatósági engedélyezés folyamatában a vízügyi igazgatóság szerepe elsősorban a vagyonkezelői feladatokban érvényesül. Az első Európai Uniós ciklusban, a vízügyi igazgatóságoknak lehetőségük nyílt a vagyonkezelésükben lévő kizárólagos állami tulajdonú belvízcsatornák rekonstrukciójára, fejlesztésére. 2014. január 1-től a társulatok üzemeltetésében és kezelésében lévő vízilétesítmények a Vízügyi Igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek. Az átvett létesítményeket a fejlesztések, felújítások elmaradása, fenntartási és karbantartási hiányosságok, szegényes tervellátottság jellemezte. A területi vízgazdálkodás létesítményeinek üzemeltetésére, fenntartására az alulfinanszírozás, a felújítás és fejlesztés elmaradása a jellemző. Ezek ellenére a területi vízgazdálkodás megvalósítását koordináló és a létesítményeket (főműveket) kezelő vízügyi igazgatóság igyekszik megfelelni és - időnként erőn felül is teljesítve - kielégíteni közép és hosszabb távon előre gondolkodva a jelentkező, és az elképzelt, tervezett társadalmi, közcélú közösségi igényeket. Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 4
