A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 1. Déri Lajos - Horváth Gergely (SOLVEX): Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi védvonal fejlesztésének tervezési tapasztalatai

Ezt követően érkezünk meg a már teljesen belterületi jellegű szakaszhoz. Itt a meglévő töltés fejlesztésére került sor, melyet jelenleg is sétányként használnak a lakosok. Ennek felújításánál így több szempontot is figyelembe kellett venni (6. ábra). Ezen a szakaszon még egy kiemelendő tényező is említést érdemel. Számos korábban kiépült közműkeresztezés található itt, melyekről korábbi tervek nem, vagy csak minimális mértékben álltak rendelkezésre, így pontos információval sem rendelkeztünk róluk. Ezeket a töltéstestben maradt közműveket a fejlesztés során el kellett távolítani, mert korábban árvízi jelenségeket idéztek elő. Nélkülözhetetlen volt a feltárásuk, melyhez geofizikai módszert alkalmaztunk az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság bevonásával.

VÍZOLDAL

ÁRVÍZVÉDELMI MŰ

MENTETT OLDAL

DUNA Beton fenntartó út Vízoldali

Kiselemes térburkolatú Közforgalmú

ö°ö°öQö| intett oldali töltéstest | ~| Vízzáró szőnyeg | | Altalaj

‘ ~:: "1 (szemcsés anyag, bontott anyagból) I I (1 m kötött anyag) EA AVI (szemcsés anyag)

Vasbeton támfal

Betonba rakott terméskő burkolat

6. ábra: A meglévő töltés fejlesztése "sétány" funkcióval

3.2. Műtárgyak fejlesztése

A védmű megfelelő kiépítéséhez szorosan kapcsolódik a védvonalat keresztező műtárgyak fejlesztése is. A projektben három meglévő műtárgy átépítésére, fejlesztésére, két új szivattyúállás kiépítésére, két műtárgy elbontására és egy vízmérce átépítésére kerül sor.

A műtárgyak közül említésre méltó a védmű 11+180 tkm szelvényében tervezett műtárgy, amely kapcsolódik a Komárom Város csapadékvíz elvezető rendszeréhez. A város egyesített rendszerű hálózatának teljes csapadékvize ebben a csomópontban kerül bevezetésre a Dunába abban az esetben, amikor a lehulló csapadékvíz mennyisége meghaladja a szennyvíztisztító befogadó képességét, és "túlfolyóként" a csapadékvizeket a Dunába kell vezetni.

Ennek mértékadó vízhozama sem csekély, figyelembe véve egy átlagos kétaknás csőzsiliphez érkező vízhozamokat, hiszen itt 3,0 m3/s érkező csapadékvíz hozam átemeléséről kell gondoskodni. Korábban előfordult olyan eset, hogy árvíz és csapadéktevékenység egyidejűségekor a belterületekről összegyűjtött csapadékvizeket gravitációs úton a Dunába

9/11