A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Dr. Konecsny Károly (): Változások néhány dunántúli vízfolyás kisvízi vízjárásában
5. ábra A Koppány-patak mentén létesített a Gerézdi-tavak A nagyobb tározók alatti mederszakaszokon (Koppány, Deseda-patak, Hársasberki-vízfolyás), időszakosan vízhiány jelentkezik. Öntözés céljára a Kapóson 181 em3/év mennyiségű vízkivétel engedélyezett, melyből a tényleges vízfelhasználás 25 em /év volt. A Koppány patakon 105 em /év engedélyezett, melyből tényleges kivétel 7 em3/év. A Kapos vízgyűjtőn a felszíni vízkivételek használatok szerinti megoszlása (2006): kommunális 0,018 m /s, ipari 0,041 m /s, öntözési 0,006 m /s, halastavi 0,500 m3/s, rekreációs 0,063 m3/s {VGT, 2010). Karasica-patak A Karasica-patak (horvátul Karasica) Baranya megyében, a Keleti-Mecsek lábánál, Fékedtől keletre ered. A patak Illocska után átlép Horvátország területére, majd Kiskőszegnél beletorkollik a Dunába. A Karasica vízgyűjtőjének teljes területe 1156 km , a magyar-horvát határszél vényig 812 km2. Teljes hossza 83,8 km, ebből a magyarországi szakasz hossza 52 km. Mellékvizei a Varasdi-patak, a Pécsváradi-patak, a Patkányos-patak, a Szilágyi-patak, a Vasas-Belvárdi-vízfolyás, a Villányi-Pogányi-vízfolyás, a Mároki-vízfolyás, és a Szívó-árok. Az 1930-as években rendezett Karasica patakon az 50’-es években szakaszonként újabb vízfolyás-rendezési munkákat kellett végezni, de a 70’-es évek elején levonult nagy árvíz a rendezett állapotokat ismét eltüntette {VGT, 2010). Az árvíz utáni helyreállítási munkák során 1978-ra nyerte el Karasica Villány alatti szakasza mai rendezett formáját. A vízfolyásnak ez a szakasza a dombvidéki északi területekről származó külvizeket parti depóniák között vezeti át a déli síkvidéken. A Villány-Pogányi-vízfolyás rendezésére a múlt század 80-as éveiben került sor, a Karasica Villány fölötti szakaszára pedig a Vasas-Belvárdi-vízfolyás alsó szakaszával együtt a 90’-es években. A vízgyűjtő nagy része dombvidéki jellegű, sík terület csak a Dráva-mentén található. A vízfolyás elszivárgás miatt Szederkény, Villány térségében nyaranta időnként kiszárad (1952, 1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 2003). A Karasica sokéves középvízhozama Villánynál 1,39 m /s, maximális vízhozama 34,7 m /s. A Karasica völgyében a dombvidéki területeken számos (55 db, 949 ha) halastó, horgásztó létesült. A tavak többségén intenzív halgazdálkodás folyik, melyek üzemeltetése maga után vonja a folyamatos vízpótlást és az időnkénti fenékvíz leeresztést {VGT, 2010). Jelentősebb ivóvízhasználatok vannak Pécsváradon (377 em /év), Bolyon (234 em /év), Villányban (155 em3/év), Újpetrén (114 em3/év), Szederkényben (355 em3/év). Ipari víz használat a Villány Csányi Pincészetnél van (15 em /év). Állattartási célú vízhasználat a Boly Rt.-nél (Hosszútetény 87 em3/év), Kölked-Törökdombnál (79 em/év), Villányi Szársomlyó
