A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 36. Szakó Gábor (FETIVIZIG): Árapasztási célú tározási lehetőségek vizsgálata a Tisza-Szamos-Túrközi öblözetben
MHT dolgozat (XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely) Szakó Gábor FETIVIZIG Annz\’édelmi és Folyógazdálkodási Osztály Árapasztási célú tározási lehetőségek vizsgálata a Tisza-Szamos-Túrközi öblözetben 1. Bevezetés Számos elemzés, modellezés és egyéb vizsgálat eredménye jelzi, a Felső-Tiszán az árhullámok tetőző szintjének emelkedése és az áradás intenzitásának növekedése várható. Az elmúlt 10 évben végzett hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok eredményei alapján, az egyes jövőbeni hidrológiai szituációk, egyéb folyamatok bekövetkezése (ukrán töltésfejlesztések hatására elmaradó töltésszakadások hatása, kedvezőtlen klímaváltozási szkenáriók, nagyvízi mederfeltöltődés, nagyvízi meder vízszállító képességének feltételezett csökkenése) miatt az eddigi legmagasabb 2001. márciusi megfigyelt és mért értékekhez képest, a becsült összesített jövőbeni feltételezett hatás okozta vízszint és vízhozam növekedés mértéke 15-19 % közötti. A becslések és számítások alapján a maximális vízszintek meghaladhatják a jelenlegi felsőtiszai töltések magasságát is. Ezen vizsgálatokból, adatokból megállapítható, hogy a Tisza folyó Vásárosnamény feletti (de az alatti is) szakaszán az árhullámok vízszintjeinek és tartósságának növekedésével kell számolni. Ugyanakkor az árvízvédelmi töltések magasítási lehetőségei az előírt magassági biztonság biztosítása, a határvízi együttműködési szabályozások szerinti, egyenszilárdságú rendszerek kiépítése mellett is végesek, további megoldásokat kell keresni az árvízvédelmi biztonság megteremtésére. Ez a mértékadót meghaladó árvízszintek csökkentésével, síkvidéki árapasztó tározók létesítésével segíthető elő. A szélsőségessé váló hidrometeorológiai helyzet előidézi a védett ártereken a vízfolyások vízkészlet csökkenését, a vizes élőhelyek feltételeinek romlását. A probléma megoldása érdekében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatósággal közösen EU-s forrásokat nyert az ENPI program keretében. A térség magyar, illetve ukrán oldali árvízvédelmi biztonságának növelése érdekében építendő tározók kialakításának vizsgálata, a „Közös magyar-ukrán komplex síkvidéki árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési program előkészítése a Felső-Tisza Visk-Vásárosnamény közötti szakaszára”, című, HUSKROUA/lOOl/221 sz. ENPI projekt keretében valósulhatott meg. Jelen dolgozat célja, a fenti projekt keretében magyar oldalon, a Tisza-Szamos-Túr közében vizsgált tározási lehetőségek bemutatása. Az előzetes tervezési munkát a neves tervezőkből álló Tisza-Szamosköz Konzorcium (VIZITERV ENVIRON Kft., VIZITERV CONSULT Kft.) végezte, a dolgozat az általuk készített tanulmányok, tervek kivonata. 2 2. Érintett földrajzi terület bemutatása 2,1 A Felső-Tisza vízgyűjtő főbb hidrológiai sajátosságai A Tisza-völgy teljes területe 157 200 km , a részletes vizsgálatokba vont terület - Bodrog torkolat feletti része - 35 870 km , a teljes vízgyűjtő 22,8%-a. Ez utóbbi terület 84,4%-a az országhatáron kívül, Ukrajnában /Kárpátalján/ (23,4%) és Romániában /Erdélyben/ (60,5%) található. A hazai vízgyűjtő részaránya csak 16,1%. A Kárpátok leggyakrabban a Délnyugat felől érkező nedves légáramlatokat fogják fel, és az orografikus hatások miatt itt van a legtöbb csapadék. A közepes évi csapadék a térség
