A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 12. Körösmezei András (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): A VITUKI rövid története szemelvényekben
7 Az 1993-ban keletkezett hasznot sikerült a VITUKI-nál tartani és 1994-ben visszaforgatták a vállalat színvonalának javítása érdekében. A VITUKI 1994-es árbevételeiben döntő szerepet játszott az állam, nevezetesen a KHVM és a KTM, ugyanakkor a külföldi megbízásokat is növekvő irányzat jellemzi. A vezérigazgató beszélt arról, hogy a VITUKI 1995. év eleji létszáma 210 fő, ebből 78 kutatói besorolásban dolgozik. Az egy kutatóra jutó átlagos árbevétel 5-6 millió Ft. Az 1995-ös célok közül az alábbiakat emelte ki a vezérigazgató:-Alapvetően fontos, hogy a VITUKI jól átgondolt, pontosan meghatározott és szakszerű szerződéseket kössön,-Erősíteni kell a pályázatokon való részvételt,-Az év közbeni számlázásokat úgy kell ütemezni, ahogy azt a likviditás megköveteli,-Nagyobb figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztési eredmények minőségének javítására, ami összhangban kell álljon a bérszínvonal növekedésével,-Célszerű előre dolgozni, ha ez megoldható és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az önkormányzatokkal,-Több piackutatói erőfeszítést kell tenni az 1995-ben még monopol helyzetben lévő, kitűnően felszerelt vízminőség-ellenőrző laboratórium hasznosulásának érdekében,-Törekedni kell a VITUKI kft.-kel kialakult együttműködés további javítására -Egységesebb szemléletmódot és követelményrendszert kell kialakítani a VITUKI Rt.-n belül, -célszerű az 1995.év eleji tevékenységi rendszert kibővíteni, különös tekintettel a hidroökonómia művelésére és fejlesztésére. A VITUKI Hidraulikai Intézetének Minősítési és Szabványosítási osztálya 1996-ban megkapta az Európai Unióhoz való csatlakozás vízügyi és ehhez kapcsolódó szabványügyi feladatainak felmérését és kidolgozását23. Az uniós jogharmonizációval összefüggésben a VITUKI munkatársai által 1996-ban készített szab vány gyűjtemény összegyűjtötte és összehasonlította a Magyarországon érvényes szabványokat az Európai Közösségben érvényes szabványokkal és megszabta a soron következő és az uniós belépésig elvégzendő, a vízügyet érintő szabványügyi feladatokat. A vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről szóló 22/1998. (XI.6.) KHVM számú rendelete24 többek között a VITUKI számára is előírta, hogy melyek a soron következő vízrajzi jellegű feladatai: a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek egységes rendszerbe foglalt megismerése, értékelése és előre jelzése. 2004. szeptember 1-jével a 3/2004. (K.Ért.4.) KvVM utasítás alapján a Vituki Rt. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) Nonprofit Közhasznú Társasággá alakult át. Mivel ez a társasági forma az Európai Unióban ismeretlen, ezért 2008. december 17-én, a vállalatot visszaalakították gazdasági társasággá. Az új elnevezése: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság lett. A 2000-res évtizedben is jelentős szakmai munkát végző kutatóintézet történetében egy, az intézmény teljes ellehetetlenüléséhez vezető faktort mindenképpen meg kell említeni. Ez pedig az, hogy a Csepel-sziget északi csücskénél elterülő ingatlannak, ahol az intézet központi épülete is található, rendkívüli módon magasra szökött az értéke. A Wallis Ingatlan - 2008 augusztusától újabb nevén Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. - 80 milliárdos fejlesztéséből ugyanis nem maradhatott ki Budapest területének ez az egyre frekventáltabbá váló része sem. A Wallis, pontosabban annak Duna Passage Ingatlanfejlesztő Kft. nevű érdekeltsége az állami tulajdonú Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kht.-től (VITUKI) még 2007-ben megszerezte a 15 hektáros 23 A VITUKI már 1973 óta foglalkozott szabványügyi kérdésekkel, sőt a Vízügyi Értesítő 1973. évi 17. számában olvasható is a vízi létesítményeknél használatos újfajta termékek és építési módok alkalmazásának az engedélyezéséről szóló 3/1973. (VII. 31.) OVH számú rendelkezés. Ez az 1973-as rendelkezés úgy intézkedett, hogy az alkalmassági engedély illetve az alkalmassági bizonyítvány megadására irányuló kérelmet a VITUKI-hoz kell benyújtani, tehát korábban a VITUKI lényegében hatósági feladatokat is ellátott. 24 Ez a 12/1985. (V.É.13.) OVH utasítás korszerűsítése volt.
