A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 7. Horváth István (Duna Múzeum): Új elem a tájban - gátrendőrség a dualizmuskori Magyarországon - 8. Kajcsa Zsuzsa (KDV-VIZIG): A síkvidéki vízrendezés 60 éve
(akkor 305 km) kezelte A helyi jelentőségű közcélú („B” kategória) és üzemi kategóriába sorolt létesítményeket („C” kategória) az újonnan alakult társulatoknak adták át. (A változások a telekkönyvben nem lettek átvezetve, az érintett ingatlanok a magyar állam tulajdonában maradtak.)- Az 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény megváltoztatta a csatornák tulajdonviszonyait. Az állami tulajdon kettévált, kizárólagos és forgalomképes állami tulajdonra. A 22/1996. évi KHVM rendelet rögzítette a kizárólagos állami tulajdonú csatornák listáját. A forgalomképes állami tulajdonú csatornák a vízgazdálkodási törvényt módosító 1998. évi LXXXVII tv alapján az FVM megyei FM hivatala kezelésébe kerültek, akik a csatornákat a területileg illetékes társulatoknak adták át kezelésre. Ezzel a Vízügyi Igazgatóság által kezelt csatornák hossza 228,2 km-re csökkent.- Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett, állami tulajdonú, közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek 2014. január 1. napjától ismét a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek. A területhasználat változása Az elmúlt 60 év során a vízgyűjtő terület is jelentősen átalakult. A termőterület folyamatosan csökkent, a művelés alól kivett terület, ezen belül a beépített területek aránya jelentősen megnövekedett. Mezőgazdasági termelés alakulása A mezőgazdasági termelés a társadalmi-gazdasági célkitűzéseknek megfelelően változott. A fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően kezdetben a termelés növelése, az intenzifikálás, a természeti adottságok kihasználása, majd a természeti értékek megőrzése került előtérbe.- Ennek megfelelően változtak a vízgazdálkodási igények (rizstelepek fokozott öntözővíz igényének biztosítása, megművelhető terület növelése, vízelvezetés biztonságának növelése, vízgazdálkodási feltételek javítása a vizek helyben tartásával).- A rendszerváltást követő tulajdonviszony változás következtében a nagyüzemi táblák igényeihez igazodó vízelvezető - vízpótló rendszerek átalakultak. A vízelvezető csatornák fenntartását elhagyták, a csatornák egy részét meg is szüntették, jelentősen csökkent az öntözött terület, és ezen belül a kettősműködésű csatornákból kivett öntözővíz mennyisége, nagymértékben növekedett ugyanakkor a halastavak területe. Urbanizációs hatások A vízgyűjtőn különösen az északi, a Budapesti agglomeráció területére eső területrészen, valamint a Ráckevei Duna menti üdülő körzetben a 70-es évektől kezdődően a városias fejlődés kezdődött.- Felgyorsult a terület beépítése, új közlekedési vonalak, (Ferihegyi repülőtér, M5, M6, M0 autópályák) és ehhez kapcsolódóan lakó és ipari parkok, üzlet központok épültek ki. A csatornák menti mélyvonulatok nagy részét beépítették.- Folyamatosan épült ki a települések szennyvízelvezető hálózata, egyre több csatornát vettek igénybe a tisztított szennyvízelvezetésre. A területen 15 darab (42 ezer m3 kapacitású) szennyvíztisztító telep létesült. A tisztított szennyvizek 2/3 - a kiépített befogadóba, 1/3-a nyárfásra kerül kihelyezésre. A Csepel sziget 6
