A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére

A tájegység földrajzi elhelyezkedéséről, geomorfológiai, orográfiai és vízrajzi jellemzőiről a terület elnevezése, illetve az elnevezés eredetének megismerése is szolgáltat adatokat, ezért egy rövid etimológiai kitekintés a hosszas leírásnál is plasztikusabb.

1. ábra: A Kalocsai-Sárköz elhelyezkedése

2.2. A tájegység nevének eredete, etimológiai kitekintés

A Duna-menti síkság déli peremvidékén elhelyezkedő Sárköz a Szekszárdi-dombság a Duna-Tisza közi Hátság közé ékelődő tájegység. Neve először egy 1459-ből származó oklevélben fordul elő, mint "Sarkez". Sárköz, mint terület- illetve tájnév az ország több térségében előfordul, de mint családnév sem ritka. Jelentését Vályi András 1796-ban a következőképpen adta meg: "így neveztetnek némelly vidékek külömb-féle Vármegyékben, holott a szomszéd vizeknek feldagadásaik miatt lapályos helyek vágynak: nem lévén felölök bizonyos tudósításaink, tökélletesen meg nem határozhattynk." (Vályi, 1796). Azaz a folyótorkolat-közeli, a vízfolyások által határolt területet a „köz” szócska illesztésével nevezték el. A terület névadója a rendszerint a kisebb vízfolyás lett. Példaként a Sárköz mellett a Bodrogköz (Bodrog—»-Tisza, Szamosköz (Szamos—»-Tisza) vagy a Drávaköz (Dráva—»-Duna) említhető.

A Sárköz, illetve a Kalocsai-Sárköz elnevezésének eredetét tovább kutatva a szabályozások előtti vízrajzi jellemzők szolgálhatnak útmutatóul: ebben a térségben a Duna jelentősebb mellékvízfolyása a Bátánál a Dunába torkolló Sárvíz (egykori nevén Sár) volt. Ezt a mellékvízfolyást az Ortvay által idézett források Sarwezy, Saarwyze, Sarvizi, Saar fluvius néven említik (Ortvay, 1882).

Tanulságosnak tekinthető Treitz Péter tanulmánya, amelyben a vízrajzi helyzetet így jellemezte: "A Duna Pest alatt szintén két ágra szakadt. Az egyik ág nyugatra folyt s a fatóhomok-teridet szélén haladva Bajánál jutott a mai főfolyásba. " Ez a megállapítás is azt a véleményt támasztja alá, mely szerint Sárköz elnevezés, mint földrajzi név alatt a Sár régi és a Duna egykori, a Duna-Tisza közén, a Homokhátság nyugati pereme mentén kanyargó medre által közrezárt területet kell érteni. A Duna főmedrének nyugatabbra tolódása miatt a folyó a