A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
4. A megnövekedett árvízi kockázat kezelése Az új mértékadó árvízszint hatályba lépése miatt nem szükséges azonnal elkezdeni a védvonalak azonnali fejlesztését, de mindenképpen elő kell irányozni. Természetesen a védelmi tervekben átvezetésre kerül az új MASZ, de a töltéseket keresztező létesítmények tervezéséhez is az új mértékadó értékeket kell alapul venni. Viszont a kivitelezés előtt álló beregi árapasztó tározó már korábban elkészült engedélyes terveinek átdolgozása máris szükségessé vált (a nyitó és leürítő zsilipek vonatkozásában). A Kisar és Tivadar között létesítendő új Tisza híd tervei is már az új MASZ szerint készülnek. Az árvízszimulációs vizsgálatok eredményei viszont eléggé nyugtalanítóak, mert ezeket a 2008 nyári és a 2010 decemberi árvizek is visszaigazolják. 2008 nyári árvíz megmutatta, hogy az év bármely időszakában kialakulhatnak rendkívüli árhullámok, hiszen volt olyan felsőtiszai szelvény (Nagybocskó), ahol a 2001. évinél magasabb volt a tetőzés. 2010-ben pedig jól érzékelhető volt a felső-tiszai árhullámok felgyorsulása, ezáltal a felkészülési idő rövidülése. A szimulációs vizsgálatok a múltban ténylegesen megfigyelt csapadékmezők (radar és földi állomások alapján) véletlenszerű variálásán alapultak (időjárás generátor), amelyből csapadék-lefolyás modellezéssel számították ki a lefolyó vízhozamokat. Megállapították, hogy a Tivadari 4700-5000 m3/s közötti vízhozam (ami megfelel a régi MASZ+1 m vízszintnek) 900 db 100 évenkénti adatsor 85%-ában előfordul. Vagyis csak az eddig előfordult csapadékmezők természetes változékonysága is előidézheti a jelenlegi felsőtiszai (régi) mértékadó árvízre kiépített töltések koronáját meghaladó vízszint kialakulását. Az ukrán töltésfejlesztések hatására a töltésszakadások száma és valószínűsége jelentősen lecsökken, ami a felső-tiszai árhullámok magasságának növekedését okozza. A 2001. évi árhullám idején töltésszakadások nélkül a Borzsa hatására a Túr torkolatában 130 cm-rel magasabb vízszintek is kialakulhattak volna. Tiszabecsnél és Tivadarnál 100-110 cm-es, Vásárosnamény-Záhony térségében 50-60 cm-rel, alatta Tokajig 40-50 cm-rel lett volna magasabb az árhullám. A tervezett Beregi árapasztó tározó a tervezett ukrán Mezővári tározóval együtt a becsült vízszintnövekedésnek csak egy részét lesznek képesek ellensúlyozni és azt is csak Szatmárcseke alatt. Jelenleg az egyik legproblémásabb térség a Tisza-Túrközi (Palád-Csécsei) árvízi öblözet, ahol a legnagyobb veszélyt a Tisza Királyháza-Tiszaújlak közötti töltésen keletkező gátszakadás jelentheti. A Tiszaújlak-Tiszabökény közötti még nem fejlesztett 3,9 km-es töltésen már az LNV-nél átbukhat a víz. Töltésszakadás esetén - az időközben ukrán oldalon Tiszabökény védelmére kiépített keresztgát és a Batár töltés miatt - a magyar oldali Batár balparti és a Palád jobbparti töltésen a 2001. évi árvíznél is nagyobb mértékű (akár egy méteres) átbukás alakulna ki, ezáltal jelentős elöntés következne be a magyar oldali Palád-Csécsei öblözet területén. Az új mértékadó árvízszintet elérő, vagy megközelítő árhullám esetén a víz még a Túr jelenlegi töltéseit is meghaladná a Kishódos és Garbóié közötti szakaszon! A másik veszélyeztetett térség a Bereg. A Beregi magyar-ukrán közös ártéri öblözetet védő 72,3 km hosszú Tisza töltés leggyengébb szakasza a Mezővári és a magyar-ukrán országhatár közötti 9,5 km árvízvédelmi töltés. Ez azért is igen kedvezőtlen körülmény, mert egy itt keletkezett esetleges gátszakadás okozná a legkiterjedtebb árvízi elöntést.
