A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 15. Török Gergely T. (BME): Vegyes szemösszetételű folyómeder morfodinamikájának numerikus vizsgálata - 16. Unyi Miklós (Kiskunsági Nemzeti Park): A sükösdi hullámtéri élőhelybővítési beavatkozás hidrodinamikai vizsgálati eredményei
6. Eredmények értékelése, javaslattétel A hidrodinamikai modellvizsgálatok eredményeinek kiértékelése után jellemezni tudjuk az egyes tervváltozatokat aszerint, hogy mennyire szolgálják a beavatkozás fő céljaként megszabott élőhely-bővítési szempontokat. A műszaki beavatkozás előtti „B” tervváltozat a várt eredményeket szolgáltatta, a sarkantyúk élőhelyfragmentációs hatása az áramlási viszonyok elégtelenségében is tükröződött. A beavatkozási változatok közül a jelenlegi viszonyokat tükröző „A” változat összességében kielégítő eredményeket hozott az áramlási viszonyok tekintetében mind a 250 cm-es, mind a 300 cm-es vízállásnál A „C” változatban 4 helyen mederkotrást és 2 helyen a kotort anyag deponálását terveztem, ami megváltozott áramlási viszonyokat hozott létre. A mellékág felső torkolatánál kivitelezendő kotrás jótékony hatással volt a vízellátásra, mivel alacsonyabb vízállásnál is áramlott víz a mederbe. Ezen kívül a zátonyok közepénél tervezett kotrás j avította a folytonosságot. A deponálás hatása a vízjárásra nem egyértelmű, minthogy a mellékágból gátolja a víz távozását -ami pozitív hatás-, ugyanakkor az oldalirányból történő betáplálását gátolja, ami így a jelenlegihez képest kevesebb vizet okoz a mellékág alsó szakaszain. Az optimális hatást úgy érhetnénk el, ha a 3. sz. sarkantyú déli oldala mentén képeznénk nagyobb mértékű feltöltést, mivel itt távozik jelentősebb vízhozam. Mérlegelendő az a megoldás is, hogy a mellékág felső szakaszát kivonjuk a vízszállításból, mivel e mederszakasz a többinél erősebben feltöltődött, jelentősebb vízszállításra csak nagy ráfordítással válna alkalmassá. Ebben az esetben a 4. sz. sarkantyú déli oldalán lévő, főággal kapcsolatot tartó mederrész (új felső torkolat) fennmaradását lenne szükséges fenntartani, a zátony fejlődésének és a szabályozási vonal kialakulásának folyamán is. így a mellékág lerövidülne, de a mederviszonyok javulnának. Az élőhely-bővítési beavatkozások a mértékadó vízjárási állapotokra a modelleredmények ismeretében a következő választ adtak a feltett kérdésekre: A kialakuló vízhozamok megfelelő mennyiségű friss vizet biztosítanak Az áramlási sebességek nagysága és változatossága megfelel az élőhelyi elvárásoknak A beavatkozás után a csúsztatófeszültségek nagyban növekedtek, viszont a mederállapotok fenntarthatósága a mederanyag részletes feltárásának hiányában nem becsülhető Javaslatok a mederállapotjavítására, és az állapotok nyomon követésére: A kritikus mederszakaszokon elvégzett kotrás javítaná a meder folytonosságát az alacsony vízállásoknál A mederváltozások felmérésekkel történő nyomon követése szükséges az aktuális viszonyok értékeléséhez 7. Összefoglalás Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága között 2009. 12. 09-én vállalkozási szerződés jött létre 4 db terelőmű részleges megbontásának megtervezésére, illetve vízjogi üzemeltetési engedély módosítására. Ez a beavatkozás természetes mederalakulatok létrejöttét segíti, javítja a keresztirányú átjárhatóságot, növeli a mozaikosságot, átértékeli a szabályozási művek kizárólagos rendeltetési célját, segíti a hullámtér vízpótlását, miáltal a hidromorfológiai viszonyok javítását szolgáló intézkedéscsoportokba illeszkedik. Az áramlási viszonyok vizsgálatát a CCHE amerikai fejlesztésű 2D-s hidraulikai modell segítségével végeztem el. A számítási rácsháló reprezentálja a mederviszonyokat oly módon,
