A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.) - Nagy György (ADUVIZIG) - Will Zoltán (Dataqua Elektronikai Kft.): A Duna-Tisza köze talajvízjárásának alakulása az elmúlt évek hidrometeorológiai eseményeinek tükrében
A DUNA-TISZA KÖZE TALAJVÍZJÁRÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEK HIDROMETEOROLÓGIAI ESEMÉNYEINEK TÜKRÉBEN Szalai József1 - Nagy György2 - Will Zoltán3 1 - VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 2 - Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, 3 - Dataqua Elektronikai Kft. 1. Bevezetés Az elmúlt évek időjárási eseményei országszerte éppúgy, mint a Duna-Tisza közén jelentős változásokat okoztak a talajvízszintek alakulásában. A 2009 őszén kezdődött, 2010-ben folytatódó rendkívül csapadékos időszakot követően a legnagyobb talajvízszint-süllyedéssel érintett térségekben, a Duna-Tisza köze északnyugati és délnyugati térszínein, eltérő időbeli késéssel jelentősnek tekinthető talajvízszint-emelkedés alakult ki. Az elsősorban a csapadék által befolyásolt, magasabb talajvízszinttel jellemezhető térségekben azonban már 2009 őszén, de különösen 2010-ben a belvízelöntések elleni védekezés jelentett tartós és költséges feladatot. 2011 első félévében a gabonafélék és a rövidebb tenyészidejű szántóföldi kultúrák a 2010-ben a talajban tározódott vízkészlet felhasználásával kedvező terméseredményeket adtak. A talajban tározódott vízkészlet elfogyása és a csapadékhiány következtében a nyár végére aszály alakult ki. A kilátásokat tovább rontotta a meleg és csapadékhiányos őszi időszak. Mind a csapadékos, mind pedig az aszályos időszak vízgazdálkodási feladatainak meghatározása megfelelő gyakoriságú méréseken alapuló, gyors adatszolgáltatást igényel. Ennek lehetőségét a felszínközeli vízrajzi törzshálózat meghatározott körét érintő automatizálás teremtette meg. A dolgozat célja a Duna-Tisza köze talajvízjárásában bekövetkezett változások elemzése a 2010. január - 2012. április közötti időszak hidrometeorológiai eseményeinek tükrében, valamint az észlelőhálózat automatizálása tapasztalatainak bemutatása az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén. 2. A Duna-Tisza köze természeti képe A Duna-Tisza köze a Duna, a Tisza, a déli országhatár és a Gödöllői-dombság által határolt, mintegy 10 000 km2 kiterjedésű, változatos felszínformákkal rendelkező síkvidék. Területét négy nagyobb földrajzi egység a Duna-menti síkság, a Duna-Tisza közi síkvidék, a Bácskai- síkvidék és az Alsó-Tisza vidék alkotja. (Hajdú-Moharos & hevesi, 1999.) A nyugati peremterület a Váctól a déli országhatárig húzódó Duna-menti síkság - a folyam egykori ártere - 90-100 m magasságú, mintegy 240 kilométer hosszúságú, 20-25 kilométer szélességű hordalékkúp síkság. Északi részén, főleg a főváros térségében változatos felszínformák jellemzőek. A magasabb térszíneken teraszmaradványok vannak, az alacsonyabbak pedig ártéri területek. A teraszokat löszös homok és futóhomok, az ártéri területeket pedig finomszemcsés folyóvízi hordalék építi fel. Délebbre a felszín tökéletes síkságként folytatódik. Az alacsony ártéri térszíneket vízzáró iszapos-agyagos hordalék, a
