A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Rónay István: Homokhátsági tervek és a Duna-Tisza Csatorna

kivitelben (1. térkép). A terv a Csatornát a Duna-Tisza köz vízpótlás elsődleges vízbázisaként szerepelteti. Hat vízpótló főmű osztaná el a vizet a területen. Két jelentősebb műve: a Nyárlő- rinctől É-i irányba a Jászságig, valamint Bugactól D-re Mórahalomig húzódó főcsatornák. Valamennyi vízpótló mű szivattyús vízkivételű. A terv külön rendszert tartalmaz a Bácska vízellátására. Az egyik mű a Bácska É-i és Ny-i területének ellátására szolgált volna. Vízbázisa a Duna-völgyi főcsatorna Nemesnádudvar térségében. A vízkivételi szivattyútelep után a csővezeték két irányba indul. Az egyik Baja É-i területéig juttatja el a vizet, a másik ÉK-i irányba haladva Kéleshalom-Kiskunhalas térségébe vezet. Ez utóbbi a Körös-éri főcsatornát és a Dong-ér főcsatorna felső szakaszának vízpótlását szolgálná. A Bácska D-i részétnek vízpótlása Baja D-i részén a Deák Ferenc zsilip környékéről indulna és a Kígyós vízrendszert látná el.

Az 1984. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv [12] szintén számításba veszi a Duna- Tisza Csatornát, de egy másik Dunaharaszti - Cegléd - Szolnok nyomvonallal hajózható csatornaként (2. térkép). Ez a terv nem jelöl a Csatornára épülő vízpótló műveket, de ettől függetlenül értékelhetjük úgy, hogy ilyen rendszerek kialakításának vízbázisként figyelembe vehető. A Keretterv három további vízpótló művet jelöl még meg. Az egyik Kunszentmiklós - Lajosmizse Cegléd vonalában húzódik, és a Csatornától D-re eső területeket látná el. A második Szabadszállás térségéből indítva, Kunadacs - Kecskemét vonalától D-re eső területekre juttatná el a vizet. Ez a keretterv a Duna-Tisza köze D-i részének vízpótlására már a Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer tervében kidolgozott vízpótlás főműveit jeleníti meg. Ez a vízpótló mű Császártöltés D-i részén indul a Duna-völgyi főcsatornától, majd Kéleshalom - Kunfehértó - Kiskunhalas - Pirtóig haladva látja el vízzel a Kiskőrös - Soltvadkert - Kis- kunmajsa vonaltól az országhatárig terjedő területeket.

1990-ben az akkor már több mint 10 éve tartó csapadékhiányos időszak, valamint a homokhátsági talajvízszintek jelentős süllyedésétől is indíttatva a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízást adott Előtanulmány a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak rendezésére c. tanulmány [1] elkészítésére. A tanulmány készítéséhez szakértők sora adott szakvéleményt, a legkülönbözőbb szakterületekről. Lényegi megállapítá3