A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Juhász-Varga Katalin (KDVVIZIG): A Ráckevei-(Soroksári-)Duna vízminőségi problémái a jogi szabályozások tükrében

4. Iszap szennyezettségének felmérése A „Ráckevei (Soroksári)- Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” tárgyú, EU-támogatásra számot tartó projekt előkészítése során elkészült a Duna-ág részletes meder- és iszapfelmérése. A vizsgálatok során 203 szelvényben, 261 db üledék és pórusvíz minta elemzése történt meg, amelyek az alábbi eredményeket adták. Az iszapszerves anyag tartalma a szárazanyag tartalom 1-17%-a, ez a magas értékek nem csak a budapesti szakaszon jelentkeznek a Duna tápvizének köszönhetően, hanem a középső és alsó szakaszon is a biológiai produkció eredményeként. Az iszap összes N tartalma a szerves anyag tartalommal azonos tendencia szerint magas, alacsonyabb értékek nem mederszakaszokhoz, hanem jellemzően a sodorvonali mintákhoz és bizonyos mellékágakhoz köthetők. A vizsgált mintákból nyert pórusvizek ammóniatartalma pedig mérgező tartományokat elérően magas. Akár 100 mg/l feletti értéket is eléri a budapesti szakaszon a főágban, illetve a Molnár-szigeti mellékágban, amelyért a Dél Pesti Szennyvíztisztító Telep bal parti bevezetése okolható. A pórusvíz oldott P tartalma kiemelkedően magas értékeket mutatott a holtágak és mellékágak üledékmintáiban a Majosháza - Ráckeve közötti szakaszokon. A SZOE és TPH tartalom az RSD mentén egyértelműen az emberi tevékenységhez köthető. Az olajszennyezés értékeiért nem csak a dunai tápvíz okolható, hanem a korábbi, vagy jelenlegi szennyvízbevezetések körzetében dúsul. A PAH tartalom, amely vegyületek egy része bizonyított karcinogén , mutagén és teratogén hatással rendelkezik, legmagasabb 20 mg/kg szárazanyag feletti értékeik a Dél-pesti szennyvízbevezetés alatt és a Szigetszentmiklós északi részén jelentkeznek. A határérték feletti szennyező hatás piros és kék jelei Szigethalomig kimutathatók (3. ábra). vizsgált települések autópálya utcák vasutak # # Iá szteh (mg/kg száraz anyag) 20-27 ’ 10-20 5 -10 1 -5 0 -1 3. ábra. PAH tartalom az RSD iszapmintáinál (Forrás: Részletes meder- és iszapfelmérés, az RSD és Mellékágai tervezett kotrásához, készíttette: ÖKO Zrt., a K+K Kft. és a Terraszer Kft. által alkotott konzorcium, 2008.) 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom