A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Sütheő László (ÉDUVIZIG) - Gyüre Balázs (Nemzeti Környezetügyi Intézet): A Duna vízgyűjtőjén fölhalmozódott tél végi hóban tárolt vízkészlet és a magyarországi Felső-Duna szakasz tavaszi árhullámainak vizsgálata
A Duna vízgyűjtőjén fölhalmozódott tél végi hóban tárolt vízkészlet és a magyarországi Felső-Duna szakasz tavaszi árhullámainak vizsgálata SÜTHEŐ LÁSZLÓ1, GYÜRE BALÁZS2 1 - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2 - Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli Kirendeltsége Bevezetés A térség felszíni vízkészletének döntő többsége a Dunán külföldről érkezik hozzánk, ezért a folyó mindenkori vízjárását elsősorban a német, az ausztriai illetve a szlovák vízgyűjtők hidrológiai helyzete határozza meg. A folyókon tavasszal kialakuló esetleges árhullámokat több tényező együttesen határozza meg: a folyók pillanatnyi mederteltsége, a lehullott hó mennyisége, víztartalma, az olvadás intenzitása illetve az olvadás alatt lehulló csapadék mennyisége. Ezeknek a tényezőknek egy része már az olvadást megelőzően vizsgálható (mederteltség, lehullott hó), más része pedig csak hóolvadáskor vehető figyelembe (olvadás intenzitása, olvadásig még lehulló csapadék, olvadáskori mederteltség). Igazgatóságunk tél végén rendszeres beszámolókat, tájékoztatókat készít a várható hidrológiai helyzetről, de ezek az elmúlt években elsősorban a hóban tárolt vízkészletből levonható következtetéseket tartalmazták. Alapadatok Jelenlegi vizsgálatunk alapját az Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) által rendelkezésünkre bocsátott adatai adják. Ezek a Duna nagymarosi szelvénye feletti szakaszának teljes vízgyűjtő területére vonatkozó napi csapadék összeg és hóban tárolt vízkészlet adatok. Az adatok előállítása a vízgyűjtő területen lévő meteorológiai állomásoktól naponta beérkező, az OVSZ Hidrometeorológiai Információs Rendszerében (HIR) is megtalálható alapadatokból történik. Az eljárás lényege, hogy az alapadatokat először egy referenciasíkra transzformálják, azután egy egységes - az előrejelző meteorológiai modell által használttal megegyező - rácsponti hálózatra interpolálják. A hóban tárolt vízkészlet esetében az egyes rácspontokra elvégzik a hófelhalmozódás, illetve a hóolvadás kiszámítását is. Ez utóbbi kettő egy összetett, a releváns fizikai folyamatok energetikáján alapuló, számos külső 1
