A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Nagy Tamás (ADUVIZIG): A 2010. június 8-án észlelt Érsekcsanád szivattyú-telepi buzgár kialakulásának vizsgálata
5. ábra K-20 kút kútfej A kutak feltételezett érintettsége a buzgár kialakulásában A 2010. június 8-án megjelenő buzgár kialakulását, annak elhelyezkedéséből adódóan, a gátőrház mögötti ásott kút, és K-20 kataszteri számú fúrt kút befolyásolhatta. Az ásott kút adathiányának következtében, annak hatását érdemben nem lehette felmérni. A Soiltest Kft. elővizsgálata során lemélyített 89 mBf. térszínen található 2.F. jelű fúrás szelvénye, illetve a Kalocsai Szakaszmérnökség által 10 + 045 tkm-ben készített Ny-K-i irányú keresztszelvénye alapján megállapítható volt, hogy a Sárköz I. csatorna fenékszintje 85,7-86 mBf. térszínen található, tehát a K-20 kút által megnyitott homok üledékekbe nem vágódik be. Ebből következik, hogy a buzgár kialakulásáért a felszín közeli, ártéri kifejlődésű üledékekben (agyag, iszapos homok) létrejövő vízmozgások lehettek felelősek. Az felszíni ártéri üledékeket és azok feküjében található homok üledékösszletet egyaránt harántoló kutak közreműködésével létrejövő, felfelé irányuló kommunikációhoz a mélységgel növekvő nyomásviszonyokra lett volna szükség. A helyszíni bejárás során (2010.08.04.) mért vízszintadatok alapján, ezzel szemben a nyomásszintek mélységgel való csökkenése volt jellemző a térségre. A rendelkezésre álló információk alapján a Duna medrének mélysége a 1487. folyamkilométernél ~ 76-78 mBf. térszínre is lesüllyedhet. Tehát megállapítható, hogy a meder egyértelműen bevágódik a felszíntől számított 8-8,5 m mélységben, tehát 81,50 mBf. (1.F.jelű fúrás alapján) térszínen már detektálható homokos üledékösszletbe. A homok rétegek jó vízvezető képessége miatt a Duna magas vízoszlopából adódó árvízkori nagyobb nyomásértékek oldalirányban kisebb vesztességgel adódnak tovább, szemben a fedőben található, gyengébb vízvezető tulajdonságú ártéri üledékekkel. Ennek következtében a homokos rétegösszletben lehetséges lehet, a Duna vízoszlop-nyomásából eredő kis mértékű nyomásnövekedés, illetve ennek hatásaként létrejövő felfelé irányuló vízáramlás kialakulása. Mivel a magas, árvízkori Dunai vízállás során a K-20 kataszteri számú fúrt kútban nem történt vízszintmérés, ezért az apró- és középszemcsés homokrétegben létrejövő nyomásnövekedésből adódó felfelé irányuló vízmozgás esetleges kialakulását egy a térségre vonatkozó hidrodinamikai modell eredményei által van lehetőség megbecsülni. 4
