A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Hamza István (NYUDUVIZIG): Kenuval a Duna forrásától a torkolatáig egy hidrológus szemével
KENUVAL A DUNA FORRÁSÁTÓL A TORKOLATÁIG EGY HIDROLÓGUS SZEMÉVEL HAMZA ISTVÁN Rövid tartalmi vázlat Cserkész társaimmal és vízitúrázó barátaimmal 2002-ben határoztuk el, hogy három részletben végigevezzük a Dunát a forrásától a torkolatáig. 2003-ban egy népes cserkész csoporttal Komáromtól Bajáig eveztünk, a Vágtól a Sugovicáig. 2004-ben egy kisebb, szintén cserkész társasággal a Duna forrásától Komáromig eveztem. 2005-ben egy lágyéksérv operáció miatt lemaradtam a társaimmal megszervezett túráról Bajától a Fekete tengerig, és csak az utolsó néhány napokra csatlakoztam hozzájuk a Duna deltában, Tulcseától Szulináig. 2007-ben a lehető legkisebb csapattal, két kenuval négyen indultunk Bajától. Bizonyos közbejött nehézségek miatt végül a minimális négy fős létszámnál eggyel kevesebben, csak hárman értük el célunkat a Duna 0 fkm tábláját Szulinánál. A túrákon társaim is, én is készítettem fényképeket. Mindhárom útról készült írásos napló is. A forrástól Komáromig megtett 2004-es túrám általam írt naplója felkerült az internetre, és többen megkerestek azóta, mondván, hogy sok értékes információhoz jutottak naplóm által a saját túrájuk megszervezéséhez. A napló írása közben a pontosság mellett mindig arra törekedtem, hogy segítsem olvasóimat egy hasonló túra során. Túráim során természetesen nem tudtam kibújni a bőrömből, és mint hidrológus is szemléltem a folyót. Ilyen szempontból a Duna négy (vagy öt) szakaszra osztható. Az első szakasz a forrástól Donaueschingenig, ahol még nem hívják Dunának, mert itt folyik össze két patak a Breg és a Brigach, mindkettő forrását a Duna forrásának tartják. A következő szakasz Donauechingentől Ulmig, itt még kis folyócska a Duna, sok malommal, erőművel, ezeknél általában át kell emelni a kenukat. Ez a szakasz osztható két részre, mivel a Duna vize kisvízhozam esetén, egy szakaszon elszivárog a karsztba, és közel 70 km-en nem lehet evezni a folyón. A következő jellemző szakasz Ulmtól Kelheimig, itt már nem csak csónakokkal, hanem kisebb hajókkal is lehet közlekedni. Több mint 15 vízerőmű található ezen a szakaszon, mindegyiknél működik hajózsilip, a többsége a túrázók részére önkiszolgáló. Kelheimtől, a Duna - Rajna - Majna Csatorna betorkollásától egészen a Fekete tengeri torkolatig a Duna nagy hajókkal hajózható, a sok - sok vízerőműnél vagy a nagy hajókkal együtt zsilipelik át a csónakokat is, vagy építettek „csónak csúszdákat”, vagy kiépített átemelő utak vannak. Túráim során természetesen sok élményt szereztem a természetről is. A legszebb élmények azonban az emberekkel való találkozások voltak. A fényképekből összeállított pp-s előadással ezeket az élményeket szeretném megosztani hallgatóimmal, a hidrológusi érdekességeket hangsúlyozva. Az érdeklődőknek kérésükre utólag szívesen átadom a naplókat és a teljes képanyagot.
