A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
használatot, mely kizárólag a Dráva „kevésbé” védett, egyes szakaszain engedélyezett. Ez a tevékenység azonban a vízi élőhelyek mennél nagyobb zavartalanságának biztosítása érdekében a Nemzeti Park területén általában nem kívánatos. A Dráva egyes szakaszain előzetes engedélyezés mellett ilyen típusú tevékenység végezhető a 129,0 - 124, fkm, a 116,1 - 115,8 fkm, a 109,0 - 108,0 fkm és a 93,0 - 70,5 fkm között. A Dráván közlekednek még a határőrizeti szervek, valamint a VÍZIG fenntartással és kitűzéssel foglalkozó vízi járművei is. Áruszállítás elsősorban Barcs térségében történik. A turizmus határon túli kiterjesztése érdekében a közeljövőben tervezik Drávaszabolcson egy un. vízi határátkelő megnyitását a 78 fkm-ben. Ezzel lehetővé válna a külön határnyitás kérelmezése nélkül történő határátkelés és hajózás Eszék, illetve a Duna nemzetközi víziút irányába. A Duna-Dráva Nemzeti Park látogatóinak a száma folyamatosan növekszik. Különösen a drávai víziturizmus iránt nagy az érdeklődés. Megfelelő szabályozással és a túrák rendjének kialakításával a természeti érték bemutatására is kitűnő alkalom. Elengedhetetlen időbeli, térbeli és létszámbeli korlátozás bevezetése, mely nagymértékben igazodik a legjelentősebb természeti értékek tenyészidejéhez, szaporodási és vonulási időszakához. A Nemzeti Park szakembereinek és a helyi lakosságnak hosszútávon alapvető érdeke, hogy a víziturizmus a Dráva különleges élővilágát ne veszélyeztesse. Szükséges ezért, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park védett és fokozottan védett területein a vízitúrázás a korszerű európai normáknak megfelelő módon történjen. Ez esetben egy olyan turisztikai termékről beszélhetünk, melyben a folyó maga, annak szépsége, védettsége, kimagasló értéke képviseli az attrakciót. Tehát a Dráva maga az a vonzerő amiért a turista útra kel. Mivel a terület határmenti elhelyezkedése miatt évtizedeken át nem volt látogatható, a térségben az idegenforgalom sem fejlődhetett ki. A rendszerváltozást, illetve a délszláv háború befejezését követően azonban lehetővé vált a terület látogatása. A turisták, a természeti értékek iránt érdeklődők nagy számban jelentek meg a területen. Különösen a vízitúrázók száma emelkedett évről évre, egyre nagyobb mértékben. A vízi turizmus a folyó esetében a kajak - kenu túrákat és a sétahajózást foglalja magában. Igény merült fel a víziút nyugati turisták részéről történő használatára, melynek keretén belül hajóikkal a Dunán keresztül hajóznának Barcs, illetve a víziút állapotától függően a felsőbb szakaszokra is. A Dráva folyó jelenleg csak nappal hajózható. Általában az év viszonylatában a vízállás 40-60%-ban éri el a hajózáshoz megfelelő vízszintet. Hajózás mindkét ország részéről történik, a kitűző szolgálat tevékenységén túl jelentős még az ipari és mezőgazdasági ágazatból kavicsszállítás és erdőgazdasági faanyag szállítás a jellemző (uszály, vontatóhajó). 8
