A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
A vízi közlekedés a Dráva folyón előálló magasabb - Őrtilos 150 cm és Barcs 200 cm feletti - vízállások setén le is tiltható, ugyanis ilyenkor a nehezen észrevehető, vízfelszín alatti keresztirányú szabályozási művek különösen balesetveszélyesek. Közepes vízállásnál a 3-4 méteres vízmélységek a jellemzők, bár az állandóan vándorló zátonyok miatt, több helyen a meder évente átrendeződik. A hajózás szempontjából, a Babócsa feletti területen (hajóút vége 198 fkm), vannak kritikusan sekély szakaszok is, főleg Babócsa-Vízvár között. 5. Dráva idegenforgalmi adottságai A Dráva határmenti elhelyezkedése miatt évtizedeken át nem volt látogatható, a térségben korábban az idegenforgalom sem fejlődhetett ki. A rendszerváltozást, illetve a délszláv háború befejezését követően azonban lehetővé vált a terület látogatása. A táj, a folyó szépsége, a terület érintetlensége, védettsége egyre több turistát vonz. Napjainkban a Dráva kezd nyitottabbá, ismertebbé, keresettebbé válni természeti és környezeti lehetőségeivel, rejtelmeivel és varázsával. A nyitottabb országhatár tette lehetővé pl. a víziturizmus dinamikus növekedését a Dráván Őrtilos és Drávaszabolcs között az elmúlt években. A Dráva természeti értékeinek megismerésére Drávaszabolcson és Barcson rendszeres sétahajózás üzemel, de ez mellett megjelent annak igénye, hogy a dunai torkolattól nagyobb hajókkal érkeznének külföldi turisták hazánkba. Ehhez kapcsolódóan igény van a folyó megfelelő hajózhatóságának biztosítására. Mindennek hatása van a kis-, közepes- és nagyvízi mederre mind a magyar, mind pedig a horvát szakaszokon. A Dráva folyó 34 db térségi önkormányzat külterületével határos, így a települések életében meghatározó a folyóval való gazdálkodás. Az elmúlt években a községek érdeklődése egyre inkább a Dráva felé fordult. A szigorú határzár feloldása és a turizmus fellendülése új lehetőséget teremt a helyben élők számára. A terület egészére jellemző az aprófalvas településszerkezet, annak minden hátrányával. Kivétel ez alól a néhány város, és kiváltképp Pécs, a baranyai megyeszékhely. A településszerkezetből adódóan infrastrukturális gondok is nehezítik ezeknek a településeknek a felzárkóztatását. A megyeszékhellyel és környékével nem igazán vehetik fel a versenyt a terület egyéb városai. Az alacsonyabb jövedelmek az aprófalvas jelleggel, gyenge ipari kapacitással, munkahelyek hiányával, valamint az infrastrukturális elmaradottsággal függnek össze. E térségek központjai gyenge gazdasági húzóerővel rendelkeznek. A térségben viszonylag fejlettek a városok, az aprófalvas települések zömében azonban nincs munkahely. A térség vidékies, aprófalvas térségeinek leszakadása folytatódott az elmúlt időszakban. Magas, néhol 30%-ot elérő munkanélküliséggel, alacsony foglalkoztatottsággal, elvándorlással küzdő elzárt, nehezen megközelíthető zárványterületek alakultak ki a Dráva mentén, különösen az Ormánságban. E területeken halmozottan hátrányos helyzetű, kirívó szegénységgel küzdő, általában kevéssé iskolázott, egyre öregedő népesség él, és e területeken koncentrálódik a régió cigány lakosságának zöme is. A térség húzóágazata lehetne a tágabban értelmezett mezőgazdaság (erdőgazdálkodás, dinnye, extenzív szarvasmarha tenyésztés, gyógy- és fűszernövény termelés, energia növények stb.), amelyet jól kiegészíthetne a falusi turizmus. A Dráva folyó kedvező ökoturisztikai adottságainak jobb kihasználásával (kerékpár utak, kempingek, hajózás, vízi turizmus) a térségben lényegesen növelhető lehetne a turizmusból befolyó bevétel és a foglalkoztatottak száma is. 6
