A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
2. A Dráva, mint határfolyó, közös fenntartási feladat A Magyar - Jugoszláv Vízgazdálkodási Egyezményt aláírásával 1955-ben megalakult a Magyar- Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság, mely a két ország vízügyi együttműködését alapelvként fogalmazza meg. A Bizottság 1957-es I. ülésszakán a Dráva közös érdekű szakaszának mondták ki a Mura betorkolástól a Dráva dunai torkolatáig terjedő 238 fkm hosszú szakaszt, és megállapították, hogy ezen a közös érdekű szakaszon valamennyi feladat csak közös együttműködéssel oldható meg. A Magyar - Horvát Vízgazdálkodási Egyezményt 1994-ben írták alá. Az Egyezmény rendelkezései kiterjednek a közös határt képező és a határ által átmetszett vízfolyásokon és azok vízgyűjtő területén felmerülő összes intézkedésekre és munkálatokra, amelyek vízgazdálkodási szempontból hatással lehetnek az érintett vizekre. Az egyezményben többek között rögzítették, hogy közösen jókarban tartják az Egyezmény hatálya alá tartozó vízfolyásokat, összehangolva végzik ezek üzemeltetését, folyamatos konzultációt tartanak. Az Egyezmény hatálya alá tartozó kérdések, intézkedések és munkálatok megtárgyalására a Felek létrehozták az Állandó Magyar- Horvát Vízgazdálkodási Bizottságot, valamint elfogadták annak szabályzatát. Az elmúlt években a magyar-horvát vízgazdálkodási együttműködés igen sikeres volt és jelentős eredményeket könyvelhet el. A magyar és a horvát fél közti egyezmény szerint horvát féllel együttműködve a Dráva folyó horvát-magyar közös határmenti szakaszán teljes 128,4 km-es szakaszán a hajóút kitűzési és fenntartási munkáit folyamatosan és rendszeresen közösen végezi. A két fél minden év elején egyezteti a víziút fenntartási és fejlesztési feladatait. A Dráva folyón történő hajózásról a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság Kormánya 1975.június 11-én Egyezményt írt alá, melyben a Dráva folyón történő hajózást szabályozta a két partmenti állam. Az egyezményben megfogalmazott elvek szerint, ma már a Magyar Köztársaság és a Horvátország végzi a Dráva Hajóútkitűzését az Eszéki 21 fkm-es szelvénytől a 198+600 fkm-ig. Az egyezmény aláírását követően 1976. október 8-án a két fél kormánya aláírta azt a Szabályzatot, melynek értelmében a Dráva folyón a 21 fkm-től (Eszék) a 198,6 fkm-ig (Bélavár) a nappali hajózáshoz szükséges hajózási feltételek biztosításának megfelelően kell elvégezni a kitűzést a horvát kitűző szerveknek a 21 - 110 fkm, a magyar kitűző szerveknek a 110 - 198,6 fkm között. A hajóutat akkor az EGB-II kategóriába sorolta a két állam. Később, 1981. április 8-án a két fél a szabályzatot módosította, és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a magyar kitűző szolgálatnak a 125,6 - 198,6 fkm-ig, a horvát kitűző szolgálatnak a 21 - 125,6 fkm-ig kell a kitűzési munkákat ellátni. Jelenleg is ez van érvényben. A magyar Fél részéről a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hajózási Egysége, a horvát Fél részéről az Eszéki Révkapitányság végzi a Dráva folyó hajóút-kitűzési munkáit. A hajóút-kitűzési szolgálat feladatát a hajóút irányának, szélének és mélységének, valamint a hajózási akadályok, korlátozások és hajóműveletek helyének egyezményes jelekkel történő megjelölése képezi. A drávai hajóút-kitűzése nappali parti és úszó jelekkel történik. A 125,6 - 198,6 fkm között 53 db parti és 51 db úszó jel, a 21 - 125,6 fkm között 58 db parti és 57 db úszó jel biztosítja a biztonságos közlekedést (a 2006. évi kitűzési tervben foglaltak szerint). 3
