A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
VÍZI TURIZMUS FELLENDÜLÉSE, A HAJÓZÁSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA A DRÁVA FOLYÓN CSER VALÉRIA DDKÖVIZIG 1. Általánosságban a Dráváról A Dráva Magyarország harmadik legnagyobb és egyben a legtisztább és szabályozás által legkevésbé érintett folyója a Dráva. A folyó hol magyar, hol pedig horvát területen folyik. A Dráva folyó - különösen Somogy megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágat (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdon- és birtokviszonyokat jelent. Mura-Dráva torkolat A Dráva Mura torkolattól a Dunába való torkolásig terjedő szakasza - különösen Őrtilos és Barcs között - természetközeli képet mutat - annak ellenére, hogy a folyószabályozások ezt a szakaszt sem kerülték el. Számos olyan geomorfológiai jelenség figyelhető meg, amelyeket az erőteljesen átalakított és szabályozott folyóink nagy részénél ma már nem láthatunk. Ezen a szakaszon jellemző a Dráva folyó igen dinamikus partromboló (magaspartok), partépítő (alacsony partok) és zátonyképző (kavics és homokzátonyok) tevékenysége, aminek következtében különösen változatos élőhely típusok alakulhatnak ki. A Dráván előforduló természeti értékek ezekhez a dinamikusan változó élőhelyekhez kötődnek.
