A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

10. szekció: A vízgazdálkodás története - Mohácsiné Simon Gabriella (ÉDUVIZIG): Pöstyén fürdő régen és ma

magyarországi forrásokról írt művében. Ebben az időben a betegek fűzfaágakkal kibélelt gödrökben fürödtek elég szegényes módon, de már ekkor betegszállító taligákat alkalmaztak.

Felismerték a víz gyógyhatását és messzi földről felkeresték Pöstyént. Mesterházi András 1546-ban Nádasdy Tamásnak írt levelében „szent víz”-nek nevezi, ami meggyógyítja „még a túros lábakat is”. A „szent víz” a „fons sacer” szószerinti fordítása , s azt tanúsítja, hogy a nép vallási erőket tulajdonított a gyógyvizeknek.

Crato Kraftheim egy bárónak ajánlja 1571-ben, Clausoburgo Jordan tudósít róla 1586-ban. Később Frölich az 1643-ban megjelent Viatoriumában, vagy Zeiler Magyarország német nyelvű leírásában hasonlóan jellemzik a pöstyéni fürdőt. Még nem létesül fedett fürdőház, hanem az emberek néhol gödröket ásnak és azokban fürödnek. Annál melegebb víz fakad a gödörben, minél közelebb vannak a folyóhoz. Van, ahol olyan forró, hogy meg kell várni, míg kicsit hűl, mert nem lehet addig fürödni benne. Ha viszont nem találják elég melegnek, akkor kicsit mélyebbre kell ásni.

Pöstyén fürdő a Vágon

1642-ben egy bizonyos Adamus Traianus Beneschovinus cseh író írt verset róla, aki meglehetősen sajátságosnak találja a módot, ahogy itt fürdenek. Csodálkozik, hogy még a gazdag urak is sokszor a szabad ég alatt , szalmán aludtak. Bár ez valóban nem túl előkelő, de azért hozzá kell tenni azt is, hogy abban az időben a magyarok testápolási szokásaihoz a természetes fürdők is hozzátartoztak. Úgy tartották, hogy az ember szervezetének is szüksége van tavasszal a megújulásra, akárcsak a természetnek és divat volt a „májusi kúra” . Kedvelték a szabadban tartózkodást és a gazdagabbak ezt gyakran valami fürdőhelyen tették.

Azt tapasztalták, hogy a pöstyéni termálvíz gyógyító hatású ízületi bántalmakra , fekélyekre. Az orvosok köszvény kezelésére is gyakran előírták. Például Pázmány Péter köszvényét is itt kezelték, bár neki már nem használt. De Eszterházy Pál jónak találja és 26 évig minden évben Pöstyénben tölt néhány hetet. Leírja, hogy a betegeket török öszvérek húzták székkel vagy kocsival.

A XVIII. század elején a kuruc időkben a gyakori harcok miatt hosszú tábori életre kényszerültek a katonák, ami miatt sokan szenvedtek közülük köszvényes bajokban. Ezek gyógyítására nagyon népszerű volt a pöstyéni források vizében fürödni. Bercsényi is fürdőzött 2