A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Biró Rita - Szabó Beáta - Lengyel Edina - Stenger Kovács Csilla (Pannon Egyetem): A Torna-patak bevonatalkotó kovaalgáinak kolonizációja a vörösiszap-katasztrófa után
A TORNA-PATAK BEVONATALKOTÓ KOVAALGÁINAK KOLONIZÁCIÓJA A VÖRÖSISZAP-KATASZTRÓFA UTÁN BIRÓ RITA, SZABÓ BEÁTA, LENGYEL EDINA, STENGER-KOVÁCS CSILLA Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék Bevezetés és célkitűzés A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) Ajkai Timföldgyár vörösiszap tárolójának gátja 2010. október 4-én átszakadt. A X-es kazettából kiömlött zagy elérte Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna és Kisberzseny településeket. A megközelítőleg 13-as pH értékű lúgos zagy mintegy 1000 hektárnyi területet borított be és az érintett vizeken különböző mértékű pusztulást okozott. Az ár a Tornán, a Marcalon, a Rábán, a Mosoni-Dunán keresztül a Dunába is bejutott. Az érintett szakaszon a Torna és a Marcal gyakorlatilag teljes vízi élővilága megsemmisült (Jávor és mtsi., 2011). A területileg illetékes Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli és az Észak-dunántúli KÖVIZIG a helyi katasztrófavédelmi és egészségügyi szervekkel összefogva a katasztrófát követően több beavatkozási ponton megkezdték a kármentesítést. A Közép-dunántúli KÖVIZIG III. fokú vízminőségi készültséget rendelt el fertőtlenítés, kármentesítés, lúgos kémhatás semlegesítése érdekében. Az erősen lúgos kémhatás mérséklése céljából október 5- én reggeltől Kolontár községnél, majd Devecser és Somlóvásárhely területén, illetve a Marcalon, a Szergény települést Vinár településsel összekötő út hídjánál megkezdődött a gipsz-szórás. A pH további csökkentése érdekében bio-ecetsavas semlegesítést alkalmaztak, az ecetsav adagolása két ponton történt a Marcal folyó torkolatánál (www.1). A Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszékének alapkutatási témája fennállása óta (2002) a kisvízfolyások. A mintaterületek a Bakonyban és a Balaton-felvidéken találhatók, egyik kiemelt mintavételi terület volt a Torna-patak és vízgyűjtője (beleértve a vörösiszap- katasztrófa által érintett szakaszokat is). Devecserben a vörösiszap-katasztrófát megelőzően két periódusban folytak kovaalga kutatások, 2004 és 2005 között, majd 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban (Stenger-Kovács és mtsi., 2006; Lengyel és Balassa, 2010; Lengyel és mtsi., 2010a; b; c; Stenger-Kovács és mtsi., submitted; Teke és mtsi., 2011). Ezeknek köszönhetően pontos adatok állnak rendelkezésre a patak devecseri szakaszának kovaalga flórájáról és összetételéről, így ezek felhasználásával képet kaphatunk a vörösiszap-katasztrófa után a vízfolyás regenerálódásáról. A kutatásunk elsődleges célja volt a Torna-patak veszélyeztetett szakaszán a bevonatot alkotó kovaalgák újratelepedésének megfigyelése és nyomon követése. A kialakult bevonat fajösszetételének összehasonlítása a korábbi évek (2008-2009) tapasztalataival. Anyag és módszer A Torna-patak a Marcal vízgyűjtőjéhez tartozik, Csehbánya környékéről ered. A patak hossza 51 km, vízgyűjtőjének területe 498 km2. Medre a felső szakaszon természetes jellegű, míg Ajkától már erősen módosított. Mintavétel helyéül (1. és 2. ábra) a korábbi kovaalga vizsgálatok mintavételi pontját választottuk, Devecser belterületén átfolyó trapéz alakú, kibetonozott medrű patakszakaszt. 1
