A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Csath Béla (nyugdíjas): A vízügyi kérdésekkel foglalkozó Zsigmondy Vilmos

1 A VÍZÜGYI KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZÓ ZSIGMONDY VILMOS Csath Béla Azt lehetne gondolni, hogy Zsigmondy Vilmosnak kiterjedt elfoglaltsága mellett alig maradt

ideje egyebekkel is foglalkozni, de kiváló szorgalma és munkaereje erre is képessé tette. 1861. április 2-án, röviddel Pesten történt letelepedése után megválasztották Pest város

képviselő tagjává, s a későbbi egyesített főváros törvényhatósági tagja lett élete végéig. A

köztiszteletben álló Zsigmondy nem vonta ki magát a mindennapi problémák megoldása és

megvitatása alól sem. Szolgálatokat tett a fővárosnak számos esetben, mert tapasztalatait mindig ennek

érdekében érvényesítette. Különösen a főváros vízügyi kérdéseit kísérte mindig éber

figyelemmel. E téren való tevékenykedését az 1866. április 25–26-án alakult Magyar Mérnök Egylet,

majd az ennek utódaként szereplő Magyar Mérnök és Építés Egyletben (MMÉE), annak is a

Vízépítési Osztályában fejtette ki, azon tudósok, mérnökök között, akik ebben az időben már

a vízzel kapcsolatos tudományok terén működtek, akik a vízzel való tudományok művelését

erősítették. Ezek között szerepeltek többek között a reformkori szabályozási és mentesítési

munkák, valamint az örvendetesen fejlődő és növekvő városok vízellátási kérdései,

melyekhez már csak olyan alkotó erővel megáldott néhány ember kellett, akik meg tudtak felelni a kor követelményeinek. Ezen férfiak közé tartozott Zsigmondy Vilmoson kívül Böckh

János bányamérnök, dr. Szabó József bányamérnök, dr. Hofmann Károly bányamérnök,

Herrich Károly, Wein János bányamérnök, akik a későbbiek folyamán képezték magukat

geológusokká, hidrogeológusokká. Zsigmondy Vilmos az 1872. január 27-én benyújtott emlékiratában nemcsak az öntözések,

hanem a lecsapolások ügyével is foglalkozott, megkezdve a vízügyi kérdésekkel való

tevékenységének sorát. Zsigmondy Vilmos szereplései közül meg kell emlékezni arról, amikor a Duna budapesti

szakaszának szabályozási kérdéseiben, ennek a MMÉE fórumai előtt való tárgyalás

alkalmával foglalt állást. Az MMÉR 1872. november 9-i egyetemes szakülésén Herrich Károly értekezett a Pest és

Buda között folyamatban lévő dunaszabályozásról (1. ábra). 1. ábra Az értekező Herrich Károly (2. ábra), terjedelmes előadásban elsorolván a Buda és Pest

közti dunaszabályozás történeti múltjára vonatkozó, mondhatni ma már teljesen ismertté vált

érdekes és tanulságos adatokat. A műszaki megoldás részleteinek az ide vonatkozó