A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): A vízügyi kutatás-fejlesztés jövője az éghajlatváltozás tükrében

7 A vizek minél nagyobb arányú visszatartása (pl. a szennyvizek), a szárazságtűrő

növények telepítése, stb. nem elegendő. Részletes vízháztartási számítás nélkül is nyilvánvaló, hogy a megoldás

nélkülözhetetlen módszere a vízpótlás. A hajózás biztosítása a homokhátsági és a tiszai vízpótlás mellett csak kiegészítő

hasznosítás lenne, azonban a beruházást nagy mértékben drágítaná. Fő probléma a

vízpótlás megoldása, pl. gerincvonalú (É-D irányú) csatornával és feltöltő más

csatornákkal (nyomás alatti vezetékekkel). c) Feladatok - Az eddigi DTCS nyomvonal változatok szelektálása, a reálisak olyan mértékű

kidolgozása, hogy műszaki-gazdasági elemzés elkészíthető legyen. Fő szempont, hogy a nyílt medrű vagy zárt csatornák (vezetékek) elsődleges feladata a

vízpótlás. - A Homokhátság gerincvonalán haladó csatorna koncepciójának kidolgozása, Dunából

való vízpótló csatornákkal együtt. - A Homokhátság vízháztartási számításának elkészítése. - Műszaki-gazdasági elemzés, költségbecslés, ütemezés. - Környezeti hatásvizsgálat. - Összesített dokumentáció és kivonat kidolgozása, egyeztetése, a vélemények átvezetése,

döntés-előkészítő dokumentáció készítése. d) Hasznosítás, a Homokhátság vízpótlásának döntés-előkészítése a Vidékfejlesztési

Minisztérium, a Kormány és az Országgyűlés részére. II.3. a) Vízi erőművek lehetséges helyeinek műszaki-gazdasági és természetvédelmi

feltárása b) Jelenleg a helyzeti energián alapuló vízierő-hasznosítás kihasználása a lehetséges 8001000 MW teljesítményhez képest nagyon alacsony, kereken 100 MW. A jogszabály szerint pályázni csak 5 MW-nál kisebb teljesítmény alatt lehet (pl.

KEOP). Ez azt jelenti, hogy a Duna, a Tisza és a Dráva kiesik ebből a körből. Az 1 MW teljesítmény alatti erőművek létesítésével kapcsolatban sok akadály merült

fel. Közülük legnehezebb a természetvédelmi aggály. Nem szabályozott, hogy pl. a

Natura 2000-re kijelölt vízfolyás szakaszokon vagy másutt milyen feltételekkel lehet

duzzasztót, vízi erőművet építeni. A jelenlegi helyzetben a beruházók sorra leállítják az

előkészítő munkákat. Az USA-ban és másutt kb. 10 éve terjed a vízfolyások mozgási energiájának hasznosítása. Ezek a helyzeti energiát hasznosító erőműveknél lényegesen