A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
22 A Nagykunság területének jelentős részén a viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A területhányad nagysága évente változik, a mérési adatok szerint egyre kisebb kiterjedésű. 2008-ban Kunhegyes – Karcag – Túrkeve – Mezőtúr – Mesterszállás és a Tisza határolta területen jelentkezett a viszonyítási időszaknál magasabb talajvízszint. A legnagyobb, 175-200 cm közötti eltérés viszonylag kis területen - Kengyel térségében - fordult elő. A Körös-Maros területének legnagyobb részén a viszonyítási időszaknál alacsonyabb volt a 2008. évi középérték. A Csárdaszállás – Békéscsaba – Kardoskút – Nagykopáncs - Nagylak térségétől nyugatra 50 cm-t meghaladó, ezen belül Szegvár, Szarvas-Bikazug és Orosháza körzetében 75-90 cm közötti eltérés mutatkozott. A tájegység északkeleti peremvidékén illetve a Maros hordalékkúpja területének jelentős részén az átlagértékeknél magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. Az eltérés Mezőberény térségében a 0 - +25 cm, a Maros hordalékkúpján jellemzően szintén 0 - +25 cm osztályközbe sorolható, azonban kisebb körzetben, Kunágota térségében a +50 - +75 cm-es osztályközbe tartozó értékek is előfordultak. A Dél-Mezőföld területének csaknem egészén negatív eltérés mutatkozott. A térség legnagyobb részén a 25-50 cm-es osztályközbe tartozó, kisebb körzetekben ezt meghaladó süllyedések alakultak ki. A Sió völgye közelében ellenben egyes észlelőkutak környezetében pozitív értékek jelentkeztek, azaz a viszonyítási időszaknál kissé magasabb talajvízszintet mértek. A Mezőföld északi része jelentős hányadán nem mutatkozott számottevő változás: a viszonyítási időszak átlagértékétől nem tért el jelentősen a 2008. évi középérték. A tájegység északi peremterületén – Martonvásár térségében – illetve a Sárvíz völgyében – Aba, Nagylók, Sárbogárd környékén – az 1971-2000. közötti időszak átlagánál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A Dráva-menti síkság területén a viszonyítási időszak átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör. A tájegység keleti peremterületén 50 cm-t meghaladó, a Pótony és Magyarbóly közötti térszíneken 0-25 cm, nyugatabbra Babócsa és Mike térségében 50-70 cm, a nyugati peremvidékén az átlagértéknél néhány cm-rel alacsonyabb volt a 2008. évi középérték. A Kisalföld területének legnagyobb részén a viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A Hanság területén, a Mosoni-síkságon az északi peremterület kivételével, a Kapuvári-sík, a Csornai-sík nyugati fele és az Alsó-Szigetköz térszínein a viszonyítási időszaknál kissé magasabb (jellemzően 0 - +25 cm) volt a 2008. évi középérték. A Csornai-sík keleti felén, a Marcal-medencében, a Győr-tatai teraszvidék területén az átlagértékeknél alacsonyabb (0 - -25 cm), a Mosoni-síkság északi peremterületén, a Felső-Szigetközben viszont a -25 - -50 cm-es osztályközbe tartozó értékek is jelentkeztek. 9. Az 1971-2000. közötti időszak átlagos és a 2009. évi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása A 1971-2000 közötti időszak átlagos és a 2009. évi középes talajvízszintek közötti különbség területi eloszlását a 20. ábra szemlélteti. Megállapítható, hogy a legnagyobb talajvízszint-süllyedés továbbra is a Duna-Tisza közén a Hátság északnyugati (Ladánybene térsége) és délkeleti részterületén (Borota-Rém környéke), valamint a Mátra előterében, a külszíni lignit-kitermeléshez kapcsolódóan mutatkozott. Az elemzésekben általában ritkán jelenik meg, de mindenképpen figyelmet érdemel, hogy időrőlidőre feltűnik egy szintén jelentős süllyedéssel jellemezhető, Szabadka-Ásotthalom térségében elhelyezkedő körzet.
