A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Bodor László (Gemenc Zrt.): A hullámtéri elöntések gyakoriságának és tartósságának hatása az erdőkre. Az erdőgazdálkodás és a nagyvízi mederkezelés összeegyeztetése

8 erdő átalakul a szárazabb termőhelyi igényű tölgyesek felé. Az egyre magasabb árvíz a

keményfás erdőket elpusztítja. Különösen igaz ez, ha az árvíz nyári (2002 augusztus) és a

vegetációban lévő állomány a felmelegedő pangó vízben megfő. 9. kép. Fiatalos állomány víz alatt Az előzőekből következően a Gemenci erdő megújítása sehol másutt elő nem forduló

feladatok elé állítja az erdészeket. 6. Az erdőgazdálkodás és a nagyvizi mederkezelés összeegyeztetése A Duna mederkezelésének a kérdése régóta napirenden van. A legutóbb elkészült hajózásra

alkalmas mederkezelés a meder mélyítését célozta meg és EU-s viziközlekedési és szállítási

tervek része. (sarkantyúk veszélye pl. Dráva) A gemenci ártéri erdő létezéséhez emelt szinten

kialakított középvízszint és legalább közepes elöntések garantált gyakorisága szükséges. A

medermélyüléssel ugyanis ez utóbbi száz évben mintegy 160 centimétert süllyedt a középvíz

szintje. 10. kép. Vízszint alakulása az utóbbi 100 évben Erdész szemmel egy adott fekvésben nemsokára két társulásnyit alakul át az erdő a szárazabb

felé. A középvíz szintjének emelésére két vízmérnöki megoldás van. Az egyik mederzáró

műtárgy (vízlépcső) amelynek működtetésével az erdőre engedett víz mennyisége (szintje),