A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Csath Béla (nyugdíjas): A vízügyi kérdésekkel foglalkozó Zsigmondy Vilmos

5 Az 1875. október 15-én tartott pestvárosi közgyűlésen felszólalt Zsigmondy is, amikor

egy tartalék gép, ill. ideiglenes vízvezeték nagyobbításra vonatkozó javaslatot tárgyalva

ellenjavaslatot nyújtott be, melyet az október 19-i ülésen fejtett ki, miszerint az újabb

vízvezeték tartalékgép felállítását nem tartotta szükségesnek és annál inkább is ellenezte, amennyiben ezen intézkedésben a vízvezetéki ideiglenességnek csak meghosszabbítását vélte

látni, ő pedig a végleges vízmű kiépítését sürgette. Ez irányú véleményét így foglalta össze:

„Engedje meg a t. közgyűlés végtére kifejeznem, miszerint alig hiszem, hogy Pest városában

létezne valaki, ki nálam nagyobb érdekkel felkarolta volna a vízvezeték ügyét, minthogy 12

éve annak, hogy csekély erőmhöz képest, közreműködtem a felvállalt fogadott eszme

létesítésén. Nem érhet tehát ama vád, hogy ezen ügyet hátráltatni, a város közönségét

legfontosabb életszükségletétől megfosztani törekednék.” A városi középítési bizottmány 1877. július 22-i ülésén napirendre került a Wein-féle

balparti vízvezeték építésével kapcsolatos észrevétel, melyhez Zsigmondy hozzászólásában

kifogásolta a tervezetet. Bevallotta, hogy a vízvezeték helyes megoldása pénz kérdés. Ellenzi az ideiglenes vízmű továbbfejlesztését, határozottan állítja, hogy legnagyobb gondatlansággal

van szerkesztve Wein tervezete, mert a volt feltételezett 18'-nyi kavics réteg a valóságban csak

14'-nek bizonyult. Továbbá közvetlen oda, ahol a vízmű további építése céloztatik, nyílnak

apró csatornák, s így kétségtelen, hogy a víz minősége azáltal mindenesetre rosszabbul. Azt

állítják, 20 év alatt ezen vízmű amortizálódik, ez határozottan nem áll. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a városi bizottmánynak augusztus 5-i ülése is. Elnök a

tárgyalás megkezdése előtt két beadványt jelent be. Ezek egyikét Balló Mátyás fővárosi

vegyész adta be, kényszerítvén érezvén magát erre a múlt ülésen Zsigmondy bizottmányi tag

észrevételei által. Zsigmondy a beadvány felolvasása előtt kijelenti, hogy a múlt ülésben

csakis azt mondta, hogy Balló a mesterséges szűrt vizet is jónak tartja, s ő (Zsigmondy) a

vízvezetéknek az újpesti szigetre való azonnali áthelyezését azon indokból javasolja, mert ott

azon esetben is, hogyha elegendő természetes szűrt ivóvíz nem akadna, akkor mesterséges

szűrők felállításával még mindig segítheti, míg az a jelenlegi helyen lehetetlen. Zsigmondy Vilmos 1878 és 1885 között az alábbiak szerint tevékenykedett a

középítményi bizottmány különböző ülésein, miközben a középítési bizottság tagja is lett: 1878. május 10: telefon vezeték alkalmazása Wein-féle beadvány alapján, október 21: a balparti vízvezeték tárgyában kidolgozott Wein-féle tervezet tárgyalás 1879. december 15-16: a Közlekedésügyi Minisztériumban tárgyaltak a budapesti- és víz elleni védelem ügyében, 1880. május: a budapesti Duna-rész szabályozása, október 3: tárgyalták Zsigmondy előterjesztését a várbeli pincék felvételezésével kapcsolatban, 1882. február 9: a pesti vízmű Duna csekély vízállása folytán a nem képes elégséges jó ivóvíz szolgáltatásának biztosítására, a végleges vízmű létesítése látszik megoldásra alkalmasnak, 1883. február 16-tól a fővárosi középítési bizottság csatornázási, kövezési és útépítési bizottság tagjai között találjuk Zsigmondyt, majd a vízvezetéki bizottságba is beválasztották, 1884. május 8: a pesti vízvezeték ügyének tárgyalása a budai vízvezetéknek a Margit hídon történő átvezetése tárgyában, 1885. januárjában Zsigmondy kérdést intézett a fővárosi közmunkák tanácsa elnökéhez, hogy milyen stádiumban vannak a pesti végleges vízmű ügyében megindított tárgyalások.