A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Lieber Gábor (KDVKÖVIZIG): Hajózási problémák a Közép-Duna-völgy területén

1 HAJÓZÁSI PROBLÉMÁK A KÖZÉP-DUNA-VÖLGY TERÜLETÉN Lieber Gábor KDV-KÖVIZIG Bevezetés Az EU közlekedés-fejlesztési programjának egyik fontos eleme a dunai hajózás fejlesztése. A Duna több szakasza jelenlegi állapotában nem felel meg a nemzetközileg előírt hajóút

kritériumoknak, ezen szakaszokon évek, évtizedek óta akadozik, kisvíz idején teljesen áll a

hajóforgalom. Magyarországon például több mint 50 helyen kell mélységi (gázló) ill. szélességi (szűkület) korlátozással számolni, ezek közül a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KDV-KÖVIZIG) kezelésébe

tartozó Szob-Dunaföldvár közötti 147,8 km-es szakaszon (1708,3-1560,5 fkm) 16 ilyen gázlós ill. szűkületes hely található. Az uniós törekvéseknek megfelelően jelenleg is folyik a hazai Duna-szakasz hajózhatósági fejlesztésének tervezése, mely során figyelembe kell venni az EU Víz Keretirányelve, valamint a kapcsolódó EU és hazai jogszabályok előírásait, így ezen problémák kezelése,

megoldása komplex gondolkodást kíván. 1. Előzmények 1.1. A Duna Bizottság A Dunai Hajózás Rendjéről szóló 1948. augusztus 18-án, Belgrádban aláírt Egyezmény biztosítja mind a mai napig a Duna hajózásának nemzetközi jogi kereteit. Az Egyezmény

gondoskodik a folyó szabad hajózhatóságáról, figyelemmel a szerződő államok szuverén

jogaira és érdekeire, célul kitűzve a köztük és más államok közti gazdasági és kulturális

kapcsolatok erősítését. Az Egyezménynek megfelelően a 11 tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország,

Németország, Magyarország, Moldova, Szlovákia, Románia, Oroszország, Ukrajna és

Szerbia) vállalta, hogy saját Duna-szakaszát megfelelően karbantartva és szükség esetén

(hajóközlekedési szempontból) fejlesztve biztosítja a feltételeket a folyami, illetve bizonyos

helyeken a tengeri hajók közlekedése számára. Az Egyezmény alapján a közös vízi útra kidolgoztak egy jól megalapozott, egységes elveknek

megfelelő paraméter-rendszert, ezek az ún. „DB ajánlások”, melyek lényege az, hogy a vízi út

méreteit egy hajózási kisvízszinthez, az ún. „DB kisvízszinthez” viszonyítva kell biztosítani. Az Egyezmény betartását és a fejlesztésre irányuló terveket koordináló, a tagállamok

képviselőiből álló Duna Bizottság 1954 óta Budapesten székel. Története egészen a 1856-os és 1921-es Párizsi Konferenciákig nyúlik vissza, ahol első alkalommal alakítottak nemzetközi

bizottságot a biztonságos dunai hajózás felügyeletére. 1.2. Európai Unión belüli törekvések Az Európai Unión belül a közös közlekedéspolitika fejlesztéséről az Európai Bizottság első

Fehér Könyve 1992 decemberében jelent meg, amely komoly vízi szállítási fejlesztéseket

irányoz elő, hiszen a közlekedés növekedése ekkor már egyértelműen rávilágított arra, hogy

az abból származó környezetterhelés visszafordíthatatlan károkat okoz, s ezért a

környezetvédelmi megfontolásokat be kell építeni a közösségi politikába.