A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

13. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Keve Gábor (ADUKÖVIZIG) - Dr. Nováky Béla (SZIE): Klímaváltozás hatásának vizsgálata a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén Budyko modell alkalmazásával

7 táblázatkezelő program minden különösebb nehézség nélkül lehetővé teszi, hogy a cellák

közötti kapcsolatok, hivatkozások és képletek egyszeri definiálása mellett tetszőlegesen

változtathassuk alapadatainkat és azonnali számítási eredményt kapjunk. 3. ábra. Geometriai modell kialakítása Az éghajlati hatásvizsgálatokat a hazánk területére a Magyar Tudományos Akadémiának a

környezeti jövőkép vonatkozásában jelenleg is folyó stratégiai vizsgálataihoz kidolgozott éghajlati forgatókönyvek (2.1 fejezet) alapján végeztük. A hatásvizsgálatokban meg kellett

oldani azt a problémát, hogy a vízgyűjtő hidrológiai (lefolyás) észleléseinek időszaka eltért az éghajlati forgatókönyvek 1961-1990. években felvett bázisidőszakától (2.2 fejezet). Mivel a módosított Budyko-modell nem biztosított kellő pontosságot, szükséges volt a modell

továbbfejlesztésére (2.3 fejezet). Az éghajlati hatásvizsgálatokat a módosított Budyko-modell továbbfejlesztette változatával végeztük el (2.4 fejezet). 2.1 Az éghajlati forgatókönyvek A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (2008) előrejelzése szerint a XXI. században hazánk

éghajlata melegebbé és szárazabbá válik, mediterrán jellege erősödik. A hőmérséklet az évben

és minden évszakban emelkedik, az évi csapadék kismértékben csökken, miközben nagyobb

átrendeződése lehetséges az évszakok között: növekszik a téli-tavaszi és csökken a nyári-őszi

félévben. Gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek (hőhullámok, nagycsapadékok),

növekszik a tartósságuk és intenzitásuk. A Környezeti jövőkép – klímabiztonság stratégiai (2009) program keretében regionális

éghajlati forgatókönyvek készültek a 2020-2040 időszakra. A forgatókönyvek készítése az

üvegházgázok közepes ütemű kibocsátási forgatókönyvéből (A1B), három különböző globális

klímamodellből (ECHAM, NCAR, ARPEGE) indult ki, a globális klímamodellekhez

kapcsolódóan, eltérő regionális klímamodellt (REMO, RegCM, ALADIN) használt (Bartholy et al., 2009). A három regionális éghajlati forgatókönyv szerint hazánkban a hőmérséklet

várhatóan az évben és minden évszakban emelkedik, a legnagyobb mértékben az Alföldön és