A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kassai Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Anoxikus terekben lejátszódó folyamatok modellezése NUR teszttel
1 ANOXIKUS TEREKBEN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK MODELLEZÉSE NUR TESZTTEL Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezető Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2010. márciusában megindult a tápanyageltávolítási fokozat próbaüzeme. A régi, levegőztetett eleveniszapos biológiai medencében egy válaszfal beépítésével anoxikus teret választottak le, továbbá 4 új eleveniszapos szekció és hozzá tartozó utóülepítők is épültek. A nitrifikált szennyvíz nitrogéneltávolítása elődenitrifikációval történik. Az anoxikus medencerész térfogata a régi biológián 10500 m 3 , a levegőztetett részé pedig 47800 m 3 . Az elődenitrifikációs rendszerben a nitrát nitrogéngázzá történő átalakításának hatásfokát és sebességét nagy mértékben befolyásolja az anoxikus terekbe érkező könnyen bontható szerves anyag mennyisége, ezért ennek a szennyvízfrakciónak a mérése a telep üzemeltetése szempontjából kiemelten fontos. Mivel a korábban alkalmazott RBOI mérés aerób körülmények között méri a mikroorganizmusok szervesanyag-felhasználását és ebből következtet a könnyen bontható frakció mennyiségére, nem biztos, hogy pontosan azt a mennyiségű könnyen bontható szerves anyag mennyiséget kapjuk meg, amelyet a denitrifikálók hasznosítani tudnak. Emiatt 2010. januárjától az ún. NUR teszttel (Nitrate Utilisation Rate) próbáljuk meghatározni a denitrifikáló mikroorganizmusok által felhasználható könnyen bontható szerves anyag mennyiségét. Ez a módszer a nitrát fogyás sebességén alapul: amikor a rendszerben elfogy a könnyen bontható szerves anyag, a nitrát fogyasztás sebessége lelassul, az elfogyasztott nitrát mennyiségéből pedig egy tapasztalati képlet segítségével meghatározható a könnyen bontható szerves anyag mennyisége. A NUR teszt azonban nemcsak mérésre, hanem az anoxikus terekben lejátszódó folyamatok vizsgálatára is alkalmas. Dolgozatomban azzal foglalkozom, hogy mekkora az a könnyen bontható szerves anyag mennyiség, amelynél a denitrifikáció optimálisan működik, azaz kb. másfél óra alatt a nitrát jelentős része elfogy a rendszerből. Ez azért is kifejezetten fontos, mert az előülepítőben vas(III)-klorid adagolás miatt a könnyen bontható szerves anyag egy része is távozik. A telepen működő iszaprothasztás miatt lényeges, hogy a rothasztókba feladott iszap minél több szerves anyagot tartalmazzon – ez az előkicsapás mellett szól – ugyanakkor a denitrifikáció megfelelő működéséhez is szükséges a könnyen bontható szerves anyag. A dolgozat célja megtalálni azt az előülepítőben adagolandó vas(III)-klorid dózist, amely elegendő könnyen bontható szerves anyagot biztosít a denitrifikációt végző mikroorganizmusok számára, ugyanakkor a lehető legtöbb szerves anyag feladást biztosítja a rothasztó tornyoknak. NUR teszt A módszert, mely a denitrifikációt végző mikroorganizmusok nitrát fogyasztásán alapul, Ekama et al. (1986) publikálta a Cape Town-i műszaki egyetemen, majd K. Kujawa és B. Klapwijk (1998) továbbfejlesztette. A kísérlet során anoxikus körülmények között az eleveniszaphoz szennyvizet és nitrát oldatot adunk, majd 4-5 órán keresztül folyamatosan mérjük a nitrát koncentráció változását. Oldott
