A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra

AZ IGAZGATÓSÁG FOLYÓSZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA A TISZA ÉS A SZAMOS FOLYÓKRA DÁVID ZOLTÁN – SERES ISTVÁN FETIKÖVIZIG 1. Bevezetés A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén található folyók úgy, mint a Tisza, Szamos, Kraszna, Túr folyók mintegy 327,7 km-es folyószakaszon szerves részét képezik megyénk mindennapi életének. A fenti sorokban nevesített felszíni vizeket természetes módon kialakult vizekre és antropén eredetűekre lehet csoportosítani. Természetes vízfolyás a Tisza és a Szamos folyók, magyarországi szakaszon mesterséges csatorna a Kraszna, illetve mind természetes, mind mesterségesen kialakított szakasz található a Túr folyón. A mesterségesen kialakított folyókat „befejezett szabályozásnak” tekintve a továbbiakban a természetes vízfolyásaink, a Tisza folyó és a Szamos folyó folyószabályozási koncepciójával foglalkozunk. Az Igazgatóság kezelésébe tartozó folyószakaszok hosszát és a szabályozottságra vonatkozó adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Tisza Szamos folyószakasz hossza (km) 200,900 51,73 ebből szabályozott (km) 143,550 27,75 partbiztosítás hossza nyilvántartott (km) 129,023 19,950 partbiztosítás hossza tényleges (km) 101,185 16,660 vezetőmű hossza (km) 003,883 02,520 bekötőgát (db) 31 13 sarkantyú (db) 140 27 depónia (km) 002,300 - Az elmúlt évtizedek nagyvizei jelentős hatást gyakoroltak az Igazgatóság kezelésében lévő folyókra. A meglévő folyószabályozási művek állapota – finanszírozási gondok miatt elmaradó karbantartások – erősen leromlott, ami a partok és a meder vízlevezetés szempontjából káros elfajulását eredményezheti. Az Európai Uniós követelmények elvárásai (hullámtéri gazdálkodás, hajózóút változás, a Vízkeret Irányelvben megfogalmazott vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez való igazodás igénye), vagyis a megváltozott igények halaszthatatlanná tették egy új folyószabályozási koncepció kidolgozását. Fenti tényezők miatt az Igazgatóság védműfelülvizsgálati Intézkedési tervében fogalmaztuk meg azon feladatot, hogy elkészüljön a Tisza és a Szamos folyók felméréssel és állapot értékeléssel egybekötött folyószabályozási koncepciója. Az elkészült tervek négy –egymástól elválaszthatatlan – részből tevődnek össze, jelesül: I. a koncepció módszertana II. állapotértékelési terv III. nyilvántartási lap IV. nyilvántartási térkép