A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Arató Csongor, Kiss Lajos, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.: Újszerű technológiák alkalmazása a Duna alatti ivóvízvezeték építésénél

6. Helyszíni adottságok A Duna alatti DN700 acélcsővezetékek építése előtt a Duna folyómedre két ágban haladt. A két ág között egy sziget alakult ki. A vezetéképítés során a Duna alatti részt egyben húzták be, és lesüllyesztették a folyómederbe, majd kövekkel leterhelték. A kisebbik ág medrében azonban nem süllyesztették le a csővezetéket, hanem a folyást lezárva, mederfenék fölé építették meg (6. ábra). A zárás következtében a holtág feliszapolódott, horgászati, turisztikai szempontból jelentéktelenné vált. A WWF Világ Természetvédelmi Alap Magyarorszgág Alapítványa a Mohácsi Önkormányzat és a Duna-Dráva Nemzeti Park együttműködésével Life+ Nature 2007 EU-s pályázatot nyújtott be a holtág megnyitása, illetve az élőhely revitalizáció érdekében. A benyújtott pályázat nem hivatalos magyar fordításának címe: Ártéri élőhelyek megőrzése a Szabadság-zátonyon és mellékágban Béda-Karapancsa Natura 2000 területen. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, ezért a tervezési időszakot követően sor kerül a holtág megnyitásra. Annak érdekében, hogy a későbbiek során az épülő vezetéket ne kelljen ismételten áthelyezni, a holtág alatti irányított fúrás mélységét pontosan kellett megállapítani. Ebben segítségünkre voltak a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai, akikkel a fúrás mélységet meg tudtuk határozni. Munkánkat nehezítette, hogy a revitalizáció kapcsán a tervezett behúzás előtti héten folyt a holtág, illetve a zátony állapotfelmérése, és a jelenlegi helyzet feltérképezése. Ennek következtében az előkészítő munkálatokat nem tudtuk megkezdeni, minden feladat a behúzás előtti munkanapra hárult. A kezdődő beruházással kapcsolatban egyeztettünk a WWF-el, az egyeztetés eredményeként WWF számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az általunk alkalmazni kívánt technológia (mind a Duna alatti csőbehúzás, mind a holtág alatti irányított fúrás) környezetkímélő megoldás. A korábban ismertetett irányított fúrási technológia során bentonit tartalmú zagy kerül a talajba, ám a bentonit természetazonos agyagásvány, amely a környezetet nem szennyezi. A csőbehúzás vége, és az irányított fúrás vége közötti 74 m feltárással lesz összeépítve. A természetvédők kérték a munkavégzés utáni helyreállítást, amelyet ellenőrzésük mellett el is végeztünk. 7. fénykép. A LIFE+ Natura 2007 programban megnyitásra és élőhely revitalizációra kijelölt holtág 10