A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Arató Csongor, Kiss Lajos, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.: Újszerű technológiák alkalmazása a Duna alatti ivóvízvezeték építésénél

ÚJSZERŰ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A DUNA ALATTI IVÓVÍZVEZETÉK ÉPÍTÉSÉNÉL ARATÓ CSONGOR – KISS LAJOS Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 2008. szeptemberében Mohács térségében a Duna főmedre és holtága alatt egy 125 mm-es ivóvízvezeték került átvezetésre – szinte észrevétlenül. Nem dolgoztak kotróhajók, nem volt hajóforgalom korlátozás a nemzetközi víziúton, a Szabadság-zátony LIFE+ Nature 2007 programban érintett természeti környezete, a vízi és vízparti élőhely szinte érintetlen maradt. Tanulmányunkban két olyan újszerű eljárás alkalmazását kívánjuk bemutatni, ami nem csak ilyen extrém helyzetekben, de sok más esetben is gazdaságos és környezetkímélő megoldást jelenthet a víziközmű építés területén. 1. Előzmények Az 1980-as években Pécs és Mohács akkor - még növekvő - vízellátásának biztosítására épült ki a Mohács-szigeti vízbázis. Az Északi, Déli I. és Déli II. kúttelepek vize a kedvezőtlen minőségi paraméterek miatt (vas-mangán és ammónia tartalom) ivóvízként közvetlenül nem hasznosítható, a vízkezelést a Mohácsi Víztisztítóműben végzik el. Ehhez a Mohács-szigeti kúttelepek kiépítésével egy időben (1983-84) 2x700 mm cementált acélcső vezeték épült a Duna mederben történő átvezetéssel a Mohácsi Víztisztítóműbe. Az építés során a Szabadság zátony melletti holtág elzárásra került. Az ivóvízvezetékkel együtt fektetett DN200 mm-es acél védőcsőben egy hírközlési kábelt is átvezettek a Duna alatt. (1., 2., 4., és 5 fényképek) 1