A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Dr. Konecsny Károly, OKTVF: A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán
vízhozamot (Q*) a 95%-os valószínűségű évi legkisebb havi közepes vízhozam (Q95%) alapján határozzák meg: – 3000 km 2 kiterjedésű vízgyűjtők esetén: - ha, Q95% >0,200 m 3 /s, akkor Q*= Q95% + 0,1 (m 3 /s) - ha Q95% <0,200 m 3 /s, akkor Q*= 1,25 x Q95% + 0,05 (m 3 /s) – 3000 km 2-nél nagyobb vízgyűjtők esetén a mederben hagyandó vízhozam a víztározók üzemelési szabályzata szerinti vízhozam kell legyen. – olyan vízgyűjtők esetében, ahol a Q95%=0.1 m 3 /s, a mederben hagyandó vízhozam Q*=1,1* Q95% Jelenleg – a két ország határvízi egyezménye keretében - folyamatban van a kisvízi szabályzat véglegesítése, melyben elfogadásra kerül a Maros határszelvényére vonatkozó kisvízi küszöbérték is, ami a készültségi szintek meghatározásához szükséges. Franciaországban, ahol a folyók vízi energiáját jelentős mértékben hasznosítják, az EU 2000/60 sz. Víz Keretirányelv teljesítését 2006. decembertől a hatályba lépett új törvény biztosítja (Stegăroiu 2006, LOI n°2006-1772). A vízhasználat alatti folyószakasz minimális vízhozama, az 1/10-e kell legyen a sokévi közepes vízhozamnak. Azon folyók esetében, ahol a sokévi közepes vízhozam meghaladja a 80 m 3 /s értéket, a biztosítandó legkisebb vízhozam a vízhasználat alatti folyószakaszon a sokévi közepes vízhozam legalább 1/20 része kell legyen. Németországban kisebb folyóknál (5 m³/s-nál kisebb sokévi átlagos vízhozam) a sokévi átlag 1/3-da kell a mederben maradjon. Nagyobb folyóknál szimulációs modellt alkalmaznak (CASIMIR szoftver) az ökológiai szempontból szükséges mederben hagyandó vízhozam mértékének meghatározására a vízhasználat alatti folyószakaszra (Kerle et al. 1999). 3. A Maros vízgyűjtő és a vizsgált folyószakasz jellemző vízrajzi adatai A 30.322 km 2 kiterjedésű Maros vízgyűjtő nagyobb része Romániában (92%), kisebb része Magyarországon (8%) van. Vízrajzi szempontból a folyót 3 szakaszra szokták osztani: Felső-Maros, Közép-Maros és Alsó-Maros (1. ábra). A folyó teljes 789,3 km hosszából az alsó 392 km hosszú szakasz Gyulafehérvár/Alba Iulia és a Maros Tiszába torkolása között található és magába foglalja a határszakaszt is (49,5 km – 6,3% a magyarországi szakasz). A nyilvántartott 10.800 km hosszú vízfolyás hálózatból, a Maroson és mellékfolyóin 1353 km hosszúságban, 67 folyószakaszon vannak árvízvédelmi töltések, és folyószabályozási művek (www.directiaapelormures.ro). 1. táblázat. A Maros folyó alsó szakaszának jellemző morfometriai adatai Vízmérce szelvény Hydra kód Távols. torkolattól fkm Vízgyűjtőter. km 2 Vízmérce "0" mBf Gyulafehérvár/Alba Iulia 744612 392,3 18055 214,13 Branyicska/Brănişca 744616 297,3 24501 173,33 Soborsin/Săvârşin 744618 237,3 25707 147,92 Máriaradna/Radna 744620 161,3 26760 122,24 Arad/Arad 744622 132,3 27280 101,58 Nagylak/Nădlac 744624 51,8 27850 85,61 Makó 444396 24,5 30149 79,50 Egy másik felosztás szerint a Gyulafehérvár alatti folyószakasz két részre tagolódik, a Maros alsó szoros az Erdélyi-Szigethegység/Munţii Apuseni, Déli-Kárpátok/Carpaţii Meridionali és a Bánsági hegyek/Munţii Banatului között, vagyis a Gyulafehérvár/Alba Iulia és Lippa/Lipova közötti folyószakasz, valamint és a síkvidéki szakasz Lippa és a magyar területen lévő Tisza-torkolat között, ami 167 km hosszú. 2
