A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Bálint Gábor, Csík András, Gauzer Balázs, VITUKI Kft.: Hidrológiai előrejelzés együttesek alkalmazása a középtávú meteorológiai előrejelzésekből eredő bizonytalanságok figyelembevételére
5 A modellező rendszer alapjait, bár nem a mai komplexitás szintjén már majdnem két évtizeddel ezelőtt kidolgozták. (Bartha & Harkányi, 1985; Gauzer, 1990). Azóta sok tapasztalat halmozódott fel valós idejű előrejelzési alkalmazás tekintetében a Duna, Tisza és Dráva vízgyűjtőjére. Kiterjedten használták szimulációs feladatokra is elsősorban a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőire. modellel több vízgyűjtőre készült éghajlati hatásvizsgálat (Gauzer B. 1994: Bálint, et al. 1995; Bálint & Gauzer 1998; Bálint & Mika 2001; Bálint et al 2008, VITUKI- Bálint et al 2009) 2. ábra. A lefolyás összetevői és az összegyülekezés számításának vázlata A VITUKI OVSZ előrejelző és modellező rendszer segítségével végzett előrejelzés együttes vizsgálatok A 2002 augusztusi dunai árhullámon kívül az egész 2001-2002 hidrológiai évre, 2005 nyár végére és a Duna és a Tisza 2006 tavaszi árhullámaira végeztünk hindcasting , azaz múltbeli előrejelzési számításokat. A szimulációs vizsgálat első lépései az OMSZ-on keresztül az ECMWF-bol származó előrejelzett csapadék és hőmérséklet adatok feldolgozásából, 0,1 fokos leskálázásából áll. Ezek az adatok a talajfagyra vonatkozó információval és a vízállás/vízhozam értékekkel együtt alkotják az előrejelző-rendszer bemenő információit. Az együttes előrejelzés számítási eljárása meglehetősen sok futtatást igényelt, mely főleg az 50 ensemble tagnak köszönhető, ugyanis egy előrejelzés kiadása az együttes minden tagjára, a kontroll előrejelzésre, az ensemble átlagra és a determinisztikus előjelzésből kiinduló hidrológiai számításra azaz összesen 54, egyenként 6-napos időelőnyű elemet jelent. Megfigyelhető, hogy a determinisztikus modell készítette csapadék-előrejelzések felhasználásával futtatott hidrológiai modell hajlamos a megvalósult vízállásidősor maximumainál magasabb értékek prognosztizálására, melynek mértéke a Duna mentén az ellapulás miatt lefelé haladva csökken. A 3. ábrán az együttes hidrológiai előrejelzés 50 tagból álló ún. fáklyadiagramja két egymástól markánsan eltérő esetben figyelhető meg. A 2002. aug. 7-éről induló előrejelzési fáklya arra példa, hogy az 50 db párhuzamosan futtatott előrejelzés az idő előrehaladtával