A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások

4. táblázat. A talajvízszint-megfigyelő kutak klasztereinek egymással való korrelációja

Klasztercsoportok

1. klasztercsoport

2.- klaszter- csoport

3. klasztercsoport

4. klasztercsoport.

5. klasztercsoport.

1. klasztercsoport.

1

2. klasztercsoport

0,907

1

3. klasztercsoport

0,001

0,172

1

4. klasztercsoport

0,777

0,844

0,568

1

5. klasztercsoport

0,585

0,823

0,586

0,827

1

Az egyes klasztercsoportokba tartozó észlelőkutak területi elhelyezkedése (14. ábra) azt mutatja, hogy az 1. klasztercsoport kútjai jellemzően a Duna-Tisza köze 110 m. B. f magasság feletti területén, a Hátság legmagasabb térszínein helyezkednek el. Az észlelőhálózat eloszlásának területi egyenetlensége és a vizsgálatok igényelte adatszűrés után kizárt állomások miatt helyenként sűrűbben, máshol ritkábban fordulnak elő. (A Hátság délnyugati részén, az Észak-bácskai lösztábla elhelyezkedő területén az észlelőkutak kiszáradása miatt megszakadtak a folyamatos mérések, adathiányok jelentkeztek, illetve több észlelőkutat az 1970-es években létesítettek, emiatt ezek a 35 éves folyamatos adatsor meglétére vonatkozó feltételt az adatszűrés idején nem elégíthették ki. Az adatsorok felhasználhatóságát a vizsgálatok kezdetén a feldolgozottságban mutatkozó elmaradás is nehezítette. Emlékeztetőül: a legutóbbi, 2007- ben megjelent Vízrajzi évkönyv a 2003. év adatait tartalmazza.)

A 2. és a 4. klasztercsoportba tartozó észlelőkutak többnyire csatornák közelében és a Fehértó-Majsai-belvízöblözet területén helyezkednek el. Az is szembetűnő, hogy a 2. klasztercsoport állomásainak jelentős része az Ős-Duna pleisztocén-kori medrét jelöli ki. A 3. klasztercsoport megfigyelési pontjai főleg a Duna-Tisza köze nyugati részén, a Duna negyedkori árterületén fordulnak elő. (Közülük egy a Hátságon, további néhány pedig a Tisza völgysíkján látható. Az előbbi a Hátságra minden bizonnyal környezetének hidrogeológiai, illetve beszivárgási viszonyai sajátságai miatt került.)

Az 5. klasztercsoport kútjai elszórtan helyezkednek el elsősorban a hátság peremvidékén. Az észlelőkutak többsége a Duna negyedkori árterülete és a Hátság határterületén, az ún. kiáramlási területeken, egyes észlelőkutak pedig a Tisza-völgysíkján helyezkednek el, bár a hátság elvégződése itt nem olyan markáns, mint a nyugati peremen. A csoportba tartozó néhány észlelőkút a Dunához közel, a partmenti térszíneken helyezkedik el. Ezek vízjárását a Duna mindenkori vízállása befolyásolja.- 22 -