A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások

2. Talajvízszint-változások a Duna-Tisza közén — az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások és a jelenlegi helyzet

A jelen dolgozat tárgya a Duna-Tisza közén bekövetkezett változások elemzése, azonban véleményünk szerint mind az elmúlt évtizedekben, mind pedig az elmúlt években bekövetkezett változások értékelését országos áttekintés keretében célszerű elvégezni. A viszonyítási időszak - a Meteorológiai Világszervezet, a WMO ajánlásának megfelelően - az 1971-2000. közötti időszak.

2.1. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások

Magyarország síkvidéki területein az 1971-2000. közötti időszak átlagos és a 2007. évi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlását a 1. ábra szemlélteti. (Az ábra szerkesztésének időpontjáig a 2007. évi mérési adatok feldolgozása egyes Vízügyi Igazgatóságok esetében még nem fejeződött be, ezért a lezárt feldolgozásokra támaszkodó térképeken kisebb körzetekben a bemutatottól eltérések lehetnek. Ezek azonban az áttekintő értékelés megállapításait alapjaiban nem érintik.)

A legnagyobb, 200 cm-t, egyes körzetekben (északnyugaton Ladánybene, délnyugaton Borota és Rém térsége) az 500-600 cm-t elérő negatív eltérések a Duna-Tisza közén, a Hátság területén mutatkoztak. 100-200 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Hátság alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein. A völgysíkok felé, a különbség-értékek is csökkennek, azonban pozitív érték csak a Duna-negyedkori árterületén és Kiskőrös térségében kisebb körzetekben, illetve a Mohácsi-sziget területének déli részén jelentkezett. A Zagyva-medence alacsonyabb térszínein a viszonyítási időszaknál magasabb, a kapcsolódó hegylábi térszíneken viszont alacsonyabb talajvízszinteket mértek. A Mátra előterében a külszíni fejtés következtében számottevő talajvízszint-süllyedés alakult ki. A Bükk előterében és a Borsodi-Mezőföld területén többnyire 0-25 cm-es osztályközbe tartozó emelkedés mutatkozott. A Bodrogköz területén a viszonyítási időszaknál 25-50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör.

A Tiszántúlon a Tiszahát, a Szatmári-síkság országhatárhoz közeli térszínein, a Nyírség nyugati felén, a Hortobágy délkeleti peremvidékén, a Kis-Sárrét területén és a Körös-Maros köze jelentős részén 25 cm-nél nagyobb, kisebb körzetekben 50 cm-t meghaladó különbség mutatkozott. A síkvidéki területek közül az 1971-2000 közötti időszak átlagánál számottevően (100-200 cm) magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunságban. A Tiszazug területén, a Nyírség keleti felén, a Hajdúságban, a Körös-Maros köze északi és délkeleti peremén 25 cm-t, helyenként 50 cm-t meghaladó eltérés alakult ki.

A Mezőföld területén - a sajátos földtani adottságok miatt - elsősorban a vízfolyások északnyugat-délkelt csapásirányú völgysíkjain alakult ki jelentősebb talajvízszint-változás. Egyes észlelőkutak környezetében kisebb emelkedés jelentkezett, de az Észak-Mezőföld területén jellemzően a 0-25 cm-rel, a Dél-Mezőföld területén viszont 25-75 cm-rel alacsonyabb volt az elmúlt évi középérték.

A Dráva-menti-síkság egészén a viszonyítási időszak átlagánál alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör. Ezen belül a keleti térszíneken 0-25 cm, a nyugaton kissé nagyobb, 2575 cm eltérés mutatkozott. A Kisalföld területének legnagyobb részén a viszonyítási időszaknál szintén alacsonyabb volt a talajvízszint. A Mosoni-síkság északi részén, a FelsőSzigetköz területén, kisebb körzetekben a Csornai-sík és a Marcal-medence területén 25 cm-t meghaladó különbségek is előfordultak. A Kapuvári-sík kisebb területén, a Hanság és a Mosoni-síkság déli valamint a Marcal-medence délkeleti részén kisebb körzetekben a - 2 -