A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei
A földművelés számára hosszú ideig bőséges tér nyílott az erdők közti területeken, így sokáig a mezőgazdaság érdekében sem volt szükség árvízvédelmi munkálatokra. Korabeli adatok szerint az árvízvédelmi munkák a sűrűbben lakott területeken kezdődtek meg, ahol szükség volt újabb területek bevonására a földművelés alá. Az Alföld elmocsarasodása Nem szabad tehát azt hinni, hogy a tiszai Alföld a múltban egyetlen hatalmas mocsárvilág volt. Területének 2/3-át már ekkor is szántóföldek és erdők borították, mely erdők nagy részét az ember fokozatosan kipusztította. Az erdőirtás fő célja kezdetben a szántóföld és legelőszerzés volt. A XVI. században a jól jövedelmező szénégetés vált az erdő fő ellenségévé. Végül a törökök ellen viselt harcok döntötték el az erdők sorsát: hadászati okokból rengeteg fát vágtak ki. Az erdőtakarójától megfosztott talajt könnyen megbontja a víz, amitől megnövekedett a folyók hordalékszállítása. A káros hatások legfőbb okai azonban maguk a vízimalmok és a rekesztőhalászat voltak. A XV. század végén már kb. 2000 vízimalom volt a Tisza vízrendszerében. A XVII. századig számuk megkétszereződött. A malomgátak felduzzasztották a folyókat, lelassították a víz levonulását, aminek a következtében a kiöntések gyakorisága megnőtt. A gátak természetesen visszatartották a folyó hordalékát: a meder feliszapolódott, mocsarasodott, vízemésztő képessége csökkent, és ez nemcsak az árvízszintet emelte, hanem növelte az elöntéssel fenyegetett területek kiterjedését is. A következő képet festette 1675-ben a Szamos és a Kraszna vidékéről Szuchodolszky százados: „A sok malomgát Nagymajténytól egészen Olcsváig az áradásokat nagyon elősegíti. A folyásában akadályozott Kraszna medre évről évre jobban eliszaposodik. A bedőlt fák, a lerakódott iszap és a nádgyökerek egyenlővé tették a folyó ágyát a partokkal... ... a folyó több mérföldnyi hosszúságban és szélességben tóvá ill. mocsárrá változott és a nád meg a sás felverte az egész tájat.” (Lászlóffy Woldemár: A Tisza, 1982) Hozzájárultak a medrek feliszapolódásához a rekesztő halászat különféle berendezései, a cégék, vejszék is. 5
