A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Páris Emil, nyugdíjas: Felszíni- és felszínalatti vízek komplex hasznosításának regionális szempontjai
szolgáló grafikonokat, melyeket a 2-19 és 2-20 ábrák tartalmaznak. A terület egészére vonatkozólag pedig összesített felszín alatti tározási grafikont is készítettünk, melyet 2-21 ábra (6.ábra) mutat. Az Alföld érintett területének dinamikus vízkészleti viszonyait a térszinttől számított 400m mélységig vizsgáljuk. Ezt a mélységet azért választottuk, mert eddig terjednek az első pleisztocén és felső pannon rétegek és eddig terjed a felszínalatti tározótér legnagyobb térfogata ( 2-19, 2-20 ábrák) A tapasztalatok szerint 400 m mélységig a vizek hőmérséklete csak csekély mértékben változik és ezek jó ivóvizek. Egyes kutatók ( Erdélyi, Almássy, Rónai) a Magyar medence alföldi részét többszintes áramlási rendszerként kezelik és a rendszeren belüli rétegek szempontjából háromfajta nyomásállapotot különböztetnek meg. Vizsgálataink során tisztáztuk a vizsgálatba bevont terület csökkenő, negatív nyomásgradiensű területeit, ahol a rétegvizek piezometrikus szintje a mélység irányában csökken, az emelkdő, pozitív nyomásgradiensű területeket, ahol a piezometrikus szint a mélység irányában növekszik és a két terület közötti, átmeneti semleges nyomásállapotú területeket, ahol a mélység függvényében a piezometrikus szint nem változik. A pozitív és negatív nyomásállapotú területeket,vagyis azokat, ahol a víz a felszín alól felfelé áramlik (artézi jellegű), illetve ahol a víz a mélység felé mozog, beszivárog, a 2-11, valamint 2-22 ábrákon feltüntettük. A következőkben közölt számításaink keretében megkíséreltük a felszín alatti rétegek vízháztartásának az előbb leírt dinamikus rendszer elveinek, valamint a felszín alatt való tározódás tényének figyelembevételével való tisztázását. 6 2. A mélységi vizek vízforgalmának tisztázása. A vizsgálatba bevont terület nagysága: 26890 km2 Az előbbi területen belül a rétegeket tápláló, negatív nyomás állapotú terület: 8240 km2 A pozitív nyomásállapotú terület: 18680 km2 Összesen: 26890 km2 Az előbbi területen belül helyezkedik el a pályázatban ellátandó terület: 20370 km2 a. / Csapadék Feltételezzük, hogy a vízadó rétegek a beszivárgó csapadékból nyerik utánpótlódásukat a negatív nyomásállapotú területeken keresztül. Az egyes beszivárgási területekre lehulló csapadék sok évi átlaga a következő:: Nyírség 617,25 mm/év Sajó - Hernád völgye 594.4 mm/év Mátraalja, Bükkalja 563 mm/év Duna-Tiszaközi Hátság 525 mm/év Feltételezzük, hogy az évi csapadék 10%-a szivárog be a talajba. Ennek következtében a rétegekbe az alábbi vízmennyiség kerülhet: Nyírség: 4460 km2 x 0,062 m/év = 276,5 millió m3/év = 758000 m3/d
