A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - dr. Emerita Dulovics Dezsőné, dr. Dulovics Dezső, SZIE YMÉK: A Dunai monitoring összekapcsolása a Szentendrei szigeti vízműkutak monitoringjával
kizárólag „bio”organikus növénytermesztés történjen, mivel ez esetben a termesztési előírások és feltételek a vízbázis védelmi igényeket is kielégítik. Célszerű lenne megvalósítani a Franciaországban bevált és a talaj teljes N mérlegére alapozott szaktanácsadást. E módszerből kiemelendő, hogy amikor egy gyepterületet feltörnek, megindulhat a talaj szerves N tartalékainak gyors lebomlása, nitrifikációja és végül nitráttá alakulása, s ennek a talajvíz felé történő kiáramlása. Ez előállhat akkor is, ha gyep helyett szántóföldet, vagy építési területet alakítanak ki. 3. A SZIGET FELETTI MONITORING RENDSZER ÉS AZ EZZEL VALÓ KAPCSOLAT Hazánkban az MSZ 12749 szabványban meghatározott hazai felszíni vízminőségi monitoring keretében a Duna Budapest feletti szakaszán az alábbi - 2. táblázat szerintimintavételi helyeken végeznek rendszeres méréseket: 2. táblázat. A Budapest feletti Duna-szakasz monitoring állomásai Szelvény jele Fkm Folyó Állomás 01FF01 1848,4 Duna Rajka, vízmérce 01FF02 1806,2 Duna Győrzámoly, Medve-híd 01FF07 1766,8 Duna Komárom, Vág torkolat felett 01FF04 1751,8 Duna Almásneszmély, vízmérce 01FF05 1717 Duna Esztergom, Garam torkolat felett 02FF51 1708 Duna Szob, Ipoly torkolat alatt 02FF54 1657 Duna Budapest felett A mérési gyakoriság általában kétheti. Tehát egy évben általában 26 alkalommal történik mintavétel. A mintákat a sodorvonalból veszik, de Komáromnál, Esztergomnál, Szobnál és Budapest felett a bal-, valamint a jobbparton is történik mintavétel. A rendszeresen vizsgált komponensek öt tulajdonságcsoportban: • oxigénháztartás (oldott O2, O2%, BOI5, KOI, TOC, szaprobitási index), • tápanyag-háztartás (N-P formák, a-Chlorofill), • mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salmonella), • mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok), • egyéb jellemzők (pH, vezetőképesség, T, LA, OA, Fe, Mn, keménység , anionok és kationok). A szervetlen mikroszennyezők között főleg nehézfémek vannak, de csak oldott fázisban (Zn, Hg, Cr, Cr-VI, Cd, Ni, Pb, Cu) továbbá Al, As, Bór és Cianid. Ezeket a komponenseket csak havonta mérik. A szerves mikroszennyzők közül rendszeresen vizsgálják az anionaktív detergenseket, olajat és extrahálható anyagokat. A szabvány szerint mérni kellene még az alábbiakat: benzpiren, kloroform, széntetraklorid, triklór-etilén, lindán, DDT, malation, 2,4 D, MCPA, atrazin (aktinit PK), poliklórozott bifenilek, adszorbeálható szerves halogének, pentaklórfenol. Ez utóbbiakra vonatkozóan csak szórványosan vannak mérések (általában 4
