A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Duna-Tisza-közi hátság felszíni lefolyása és a vízrajzi észlelések EU elvárásoknak megfelelő fejlesztése
A DUNA-TISZA-KÖZI HÁTSÁG FELSZÍNI LEFOLYÁSA ÉS A VÍZRAJZI ÉSZLELÉSEK EU ELVÁRÁSOKNAK MEGFELELŐ FEJLESZTÉSE DR. KONECSNY KÁROLY VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. 1. Bevezetés A homokhátság vízhiányával foglalkozó első vizsgálatok (Major-Neppel 1988, Berényi-Erdélyi 1990, Pálfai 1990) kimutatták, hogy a vízhiányt és a vízgazdálkodási problémákat a csapadék csökkenése és a felszín alatti vizek szintjének süllyedése okozta. A terület felszíni lefolyásával kapcsolatban - amelynek mértéke a talajvízszint számottevő süllyedése miatt még drasztikusabb volt, mint a csapadékcsökkenés - is jelentek meg tanulmányok (Pálfai 1986, 1988, 1994, Major G.-Major P.- Vargay 1991, Szalai 1994, Rónay 1998, Pálfai-Lábdy-Boga 2000, Szalai-Varga 2000, Szalay 2000). Az alábbiakban alapozva a korábban közölt adatokra, a Duna-Tisza-köze vízfolyásain észlelt vízhozam-, felszíni lefolyás-, illetve lefolyási tényezővel kapcsolatos legújabb vizsgálati eredményeinket mutatjuk be. Javaslatokat teszünk a felszíni vízrajzi monitoring EU Vízkeretirányelvnek megfelelő fejlesztésére. 2. A felszíni vizekre vonatkozó vízrajzi észlelések A Duna-Tisza-köze kisvízfolyásain 9 felszíni vízrajzi törzsállomás üzemel, négy Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) területén. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából 3 állomás a vizsgált terület északi részén, 6 állomás délen található (/. ábra). 1. ábra. A Duna-Tisza-közi hátság felszíni vízhálózata és a vízrajzi törzsállomások
